Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

Mivel a Biblia az élet könyve ott is, a szigorúak tanai semmiben sem különböznek a mienkétől. Különbség csak a kemény egyházfegyelem. Innen van a „szigorú” jelző, melyet csak mi ruháztunk rájuk, magyarok, talán azért, mert a mienkével szemben nekünk feltűnő ott a keresztyéni hármas tisztségben a királyi kenetnek is a komolyan vétele. Vitathatjuk ezt az ő szellemükben pro vagy a barthiánusok szellemében contra, de egy bizonyos: hogy az egyházfegyelemnek bibliai alapja van. Abroncs nélkül összedől a hordó, egyházfegyelem nélkül dugába dől sok szép reménnyel megindított munkánk.

A másik vallomásom az, hogy Kampenben, ott, a „próféták városának” csúfolt helyen, mivel ebben a városban van a szigorú reformátusok főfészke, tanultam meg igazán, hogy az Otestamentum az Isten igéje. Nem tudom, egyébként mikor jutottam volna eddig, mert azelőtt sok minden kétséges volt előttem Istennek Izraellel és rajtuk keresztül velünk kötött Szövetségében.

Mindenesetre a magyar földdel, mentalitással, egyházunk múltjával és még sok mindennel számolnunk kell, hiba volna egy külföldi importot kopírozni, de az is bizonyos, hogy sok minden meghonosításának igen áldott gyümölcsei lennének a mi talajunkban is. Kivéve az öregeknél még nem feltűnő, de az iíjabb generációban már erősen mutatkozó farizeizmust.

Hollandiából hazajövet (egy egész teológiai könyvtárt hoztam magammal) szülőfalumban, Hobolban rendelkezési állományba kerültem 1939. VI. 11-től

1939. X. 31-ig. Ez az állásnélküliség nagyon keserű gyümölcs volt. 1939. XI. 1-től

1940. V. 5-ig a csurgói gimnáziumnál voltam alkalmazásban intézeti segédlelkészként, mialatt súlyosan megbetegedtem (ízületi gyulladás és vesegyulladás). Következő állomásom Erdőcsokonya, 1940. V. 6-tól 1941. II. 25-ig segédlelkész Halka Sándor esperes mellett.

Az ő halála után, 1941. II. 26-tól 1941. IX. 16-ig Hedrehelyen vagyok segédlelkész Belső-Somogy új esperese, Szabó Bálint mellett, aki nélkül semmi esetre sem lennék az, aki vagyok. Mély hatással volt rám az addig még sehol nem tapasztalt szeretet, türelem és az idősebbnek a fiatalt szinte barátságig menő megértése. Sokat jelentett az, amikor reggel korán, emberi erőt majdnem túlhaladó, rengeteg munka előtt esperesemet hivatali helységében találtam Biblia fölé hajolva. Először és utoljára itt tudtam hivatali feljebbvalómmal mélyebb hitbeli dolgokról beszélgetni.

1941. IX. 17-től 1942. I. 24-ig Böhönyére rendeltettem helyettes lelkésznek Varasdy Imre, akkor felfüggesztett lelkipásztor mellé. Ittlétem keserves küszködésben telt el. A gyülekezet szétzilált, az egyház kasszája üres volt. Anyagi viszonyok miatt itt közel 5 hónapon keresztül napjában csak egyszer étkeztem.

1942. I. 25-től Mezőcsokonyán teljesítek helyettes lelkészi szolgálatot Jezerniczky Dániel megbetegedett lelkipásztor helyett, kinek halálakor, 1942. II.

16-án kérésemre Hobolba helyeztettem át rendelkezési állományba, majd innen

1942. III. 20-tól 1942. IV. 8-ig Siómarosra helyettes lelkészül. Ezen idők közben március 19-én teljesen egyhangú meghívással a mezőcsokonyai gyülekezet lelki- pásztorául választott.-770-