Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

azonban Döbröközön, Tolna megyében fejeztem be, mivel időközben édesapámat ide helyezték. Ebben a színtiszta római katolikus községben vallásos nevelésünk egyáltalán nem látszott biztosíthatónak. Sőt hónapokon keresztül idegen vallás- oktatásban részesültünk, a templomban, ha sorra kerültünk, ministrálnunk kellett. A MÁV fiúnevelői intézetei katonai célokat szolgáltak, így én 1915-ben visz- szakerültem szülőfalumba, s itt végeztem a II. osztályt. III. osztályt már Szoma- jomban (most Kaposfő) végeztem nagynéném gondozása alatt. A háborús nehézségek miatt a IV. osztályt ismét szüleim lakóhelyén tanultam, Döbröközön. Vallásos nevelésemről szüleim gondoskodtak. Szerettem volna középiskolába menni, de a MÁV fiúnevelő intézetébe nem jutottam be, a vonaton bejárást akkor még nem engedélyezték, s így kényszerűségből elvégeztem még az elemi iskola V-VI. osztályát is.

1920-ban végre bejuthattam a MÁV kaposvári fiúnevelő intézetébe, s onnan jártam a gimnázium első osztályába. Az első osztályban járványos megbetegedés miatt több hónapot mulasztottam, ezért ebben az évben előmenetelem jó, a további években jeles.

1924-ben a MÁV átadta a fiúnevelő intézetet a Kansz249 MÁV csoportjának, jelentős díjakat kellett fizetni, míg korábban teljesen ingyenesek voltunk, a jelesés jórendű növendékeket áthelyezték a szegedi fiúnevelő intézetbe. Ott felügyelő lettem egy 30-40 személyes tanteremben és egy 14-18 létszámú hálóteremben. Ennek fejében semmiféle díjat nem fizettem. Engem több kaposvári társammal együtt a piarista iskolába íratott be igazgatónk. Csupán az V. és VIII. osztályban sikerült jeles előmenetelt elérnem, a VI. és VII. osztályban jórendű lettem. Az érettségi vizsgálaton tanárom történelemből meg akart buktatni, annak ellenére, hogy abban az évben engem küldött ki történelemből az iskolák között rendezett versenyre, s a díjat meg is nyertem. Ellenem tanúsított magatartása miatt az iskola igazgatója egy másik tanárt bízott meg az érettségi vizsgálaton a további kérdezéssel. Később tudtomra adta, magatartásának oka az volt, hogy őszintén bevallottam: a lelkészi élethivatásra indulok. Boldogult tanárom nyíltságomat az egész osztály előtt kálvinista szemtelenségnek nyilvánította.

Érettségi után a pápai teológiai akadémiára kértem felvételemet. Odaindulá- som előtt tífuszjárványban betegedtem meg, és ismét csak novemberben tudtam bevonulni. A késés miatt az első félévben gyengébb eredményt tudtam felmutatni, a többi hét félévet jeles eredménnyel abszolváltam. Negyedéves koromban konviktusi dispenzátor, majd az 1932 szeptemberében megszerzett első lelkészképesítő vizsgálati bizonyítványom birtokában főiskolai szenior lettem. Az oklevelem, sajnos 2 jóval „jó” lett.

ba. 1935-ben hunyt el. DREL 1.1. u. Somogyszob. 5. DREL II. 138. a. 1928. Esperesi jelentés. XXXVII. 1935. aug. közgy. Esperesi jelentés. VII. Egyházkerületi Névtár. 1894.38. SZABÓ 1929.344.

~4Ü A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége 1920-ban alakult. Nemzeti irányú, keresztény erkölcsi alapon nyugvó szervezet volt. GYURGYÁK 2005. 247.-763-