Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye KAPOSVÁR Dr. Ikafalvi Farkas Béla lelkész Zilah városban születtem 1901. június 1. napján. Apám Ikafalvi Farkas Gyula ottani postatiszt volt. Anyám Dobay Zsuzsánna, az akkori szilágyballai reformá­tus lelkésznek177 volt a lánya. Házasságukból két gyermek származott: Erzsébet húgom és én. Elemi iskoláimat és az I-IV. gimnáziumot Zilahon végeztem. Családunk anyagilag tönkrement, szüleim 1915-ben különváltak, majd törvényesen el is vál­tak, s attól kezdve anyai nagyapám, Dobay Lajos lelkész vette át nevelésünket. Akkor ő nagysármási (Kolozs vármegye) lelkipásztor volt. így kerültem én 1915- ben a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba, és ott végeztem az V-VIII. gimnáziumi osztályt, és 1919 júniusában tettem érettségit, amely egyúttal Erdélyben az utol­só magyar érettségi volt. Nagyapám mindig papnak szánt, ezzel a gondolattal kényszerített arra is, hogy az V. gimnáziumi osztálytól kezdve a görög nyelvet tanuljam. Én muzsikus, ének- és zenetanár akartam lenni. Már III. elemi iskolás koromtól hegedülni ta­nultam, és zenei hallásomra, valamint jó hangomra már Nagyenyeden felfigyel­tek. Erdély megszállása után csak a kolozsvári teológiára mehettek a magyar fiúk. Nagyapám unszolására beiratkoztam oda, de amikor 1919 végén nagyapám nyugdíjba ment, és nem tudta taníttatásomat fizetni, otthagytam a teológiát, és azon reménykedtem, hogy sok más társam után én is kijuthatok Budapestre, a zeneakadémiára. Isten másképp akarta. 1920. november 1-én dr. Ravasz László, akkori teológiai igazgató pártfogása folytán ingyenes hallgatónak vettek fel a teo­lógiára. Ott dr. Révész Imréné mint akkori teológiai zene- és énektanár178 meg­ismerte zenei képességeimet, és foglalkozni kezdett velem. Díjtalanul tanított énekre és zongorára. Majd Kolozsvárról való eltávozásuk után a teológia költsé­gén lettem a kolozsvári magyar zenekonzervatórium növendéke. Első lelkészképesítő vizsgám letétele után dr. Ravasz László, akkor már dunamelléki püspök kérésemre kinevezett budapesti vallásoktató segédlelkész­nek. így kerültem fel Budapestre, és lettem az országos magyar királyi zenemű­vészeti főiskola ének főtanszakos hallgatója, állami ösztöndíjjal. Még mindig a muzsika kísértett. 1926. november 1-től kezdve dr. Ravasz László püspök Kecskemétre helyezett segédlelkésznek, ahol Muraközy Gyula179 mellett megszerettem a lelkészi mun­177 Dobay Lajos 1844-ben született. 1875-től Szilágyballán szolgált. 1890. december 6-án harasztosi lelkésznek választották meg. 1900-tól Nagysármáson volt lelkész. Egyetemes Névtár. 1911. II. 119.1912.342.1913-15.224. PEIL 1890.1711. 178 Révész Imréné kisegítő zenetanár lehetett, mivel az 1913-ban felállított ének-zenetanítói tan­szék tanára 1914-1916 között Saja Antal, majd fél évig Kovács Albert, ezután Imre Zsigmond kántor, őt követően Péter Sándor IV. éves teológus, végül 1918 őszétől K. Tompa Artúr középiskolai tanár volt. NAGY 1995.114. 179 Muraközy Gyula 1892. május 13-án Budapesten született. Tanulmányait Budapesten végezte. Montauban-ban (Franciaország) is tanult. 1918-ban Kecskeméten lett lelkész, 1932-től a Budapest - Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztorává választották. 1936-ban a dunamelléki egyház ­-726-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom