Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

kát, s ez döntő fordulatot jelentett életemben. Erdélyi egyházkerületből kértem elbocsátásomat, dr. Ravasz László püspök átvett a dunamelléki egyházkerületbe, és így 1927 szeptemberében a budapesti teológiai akadémián tettem le második lelkészképesítő vizsgámat, és szereztem meg a lelkészi oklevelet. 1927 novemberében egyhangúlag meghívtak a lajosmizsei lelkészi állásra, s akkor világosan megláttam, hogy Isten a gyülekezeti lelkipásztori szolgálatra hívott el. Hogy minden további kísértésnek elejét vegyem, attól kezdve teljesen abbahagytam a hegedülést és az énekes szerepléseket. Elvégeztem azonban a jogot, és 1930-ban január 25-én Szegeden az államtudományok doktorává avattak.

Lajosmizsén csak 2 esztendőt töltöttem, mert 1929. december 22-én beiktattak Dévaványa község lelkipásztori állásába.

Feleségül vettem 1929. május 1-én Kremán Margitot, Kremán Sámuel akkori kecskeméti református kántor* 18 * *" és Kozina Rózsa leányát. Házasságunkból 5 gyermek származott, akik közül egy, Béla négy és fél éves korában veseműtét következtében meghalt. Elő gyermekeim: Márta, született 1930. április 17-én, Ágnes, született 1933. november 12., Miklós Attila, született 1935. december 7-én, és Béla, született 1939. április 29-én. Legutolsó gyermekem szülésébe a feleségem belehalt 1939. április 30-án.

Dévaványán 9 évet töltöttem. Új lelkészlakást, tanyai 2 tantermes, tanítói lakásos iskolát építtettem, templomba a villanyvilágítást bevezettettem, és négy új tanítói állást szerveztem. Az evangélizációs munka nyomán lelki hasadás támadt a gyülekezetben, mely sok és kemény harcot idézett elő, de mindenért hálát adok Istennek, mert megmutatta a maga kegyelmét, és nem hagyott el a legsúlyosabb időkben sem. Ezekről a harcokról és küzdelmekről külön történetet lehetne írni. Mindenről okmányok tanúskodnak.

1938 októberében egyhangúlag meghívtak Kaposvárra lelkipásztornak. Azóta itt szolgálok.

Másodszor 1942. június 27-én kötöttem házasságot Zákányi Juliannával, Zá- kányi József homokszentgyörgyi lelkész és Arany Julianna leányával, aki született Rinyahosszúfaluban 1921. augusztus 8-án.

Kaposvár, 1943. június 28-án.

Dr. Ikafalvi Farkas Béla lelkipásztor

kerület tanácsbírája, 1946-tól főjegyző lett. 1934-1944 között a Református Elet című folyóirat szerkesztője volt. A Magyar Evangéliumi Munkásszövetség főtitkári tisztét is betöltötte. 1961. augusztus 31-én hunyt el. BÉKEFI1961.303-304. ZOVÁNYI1977.415. MARKÓ 2001-2007. IV. 884-885.

180 Kremán Sámuel a XX. század első felében Kecskemét város zenei életének kiemelkedő alakja volt. A kecskeméti református egyház presbitériuma 1906. július 8-án tartott ülésén választotta meg

18 jelentkező közül Kunmadarasról az énekvezér-vallástanítói állásra. Több mint négy évtizedig vezette a református énekkart és a Polgári Dalkört, a református gyülekezet karnagya is volt. PEIL 1906.

460. HELTAI 2005.217.- 727-