Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye tam. Legidősebb lévén a testvérek között, szükség is volt rám. <A> testvérek közül az utánam következő és a legkisebb leány, a többi mind fiú volt. Nagyanyám, Bereczky Mária takácsi származású, élénk, vallásos, templomo- zó asszony volt. Édesapám is minden vasárnap ott volt a templomban, buzgó presbiter és városi képviselőtestületi tag, általános családi szokás volt vasárnap, kaptunk néhány rézkrajcárt a templomi perselybe. Édesanyám a szorgalmas, takarékos, vallásos lelkületű földműves asszony mintaképe. Piacra hordott gyü­mölcs és kerti veteményből beárulta az összes házira, ruhára, húsra valót. Adót sem kellett soha marha vagy gabona árából fizetni. A tisztes, sőt jómódú család fenntartására való kikerült édesanyánk kötőjéből. Felső gimnáziumos és papnövendék koromban laktak legtöbbnyire osztály­társaim közül nálunk (Kis Zoltán, később nyárádi lelkész, Dávid Pál, hányt-vetett életű lett Erdélyben, majd tornyospálcai lelkész, könnyelmű, állását vesztette.202 Ólé Sándor, osztálytársunk volt ő is, később beszélte, hogy móri pap korában teljesen lerongyolódott állapotban állított be hozzá Dávid Pál, mint peregrinus. Deák József etei lelkész,203 Kocsis Jenő gyulavári lelkész204 laktak nálunk). Min­denki ismerte „az öreg mamát, a jó Lampérth nénit”. Elvégezve a teológiát - első lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel -, Kiss József akkori pápai lelkész és esperes vezetése alatt a pápai egyházmegyében maradtam. 1907. május 1-én Cseténybe mentem segédlelkésznek Bállá Endre lelkipásztor mellé. Jóformán úgynevezett száraz káplán voltam. Dolgom csak a prédikálás. Négy hónap múlva, 1907. szeptember 1-én Pázmándra rendelt az esperes helyettes lelkészi minőségben. Itt kezdődött az önállóságom. Jeremiás Béla pázmándi lelkész néhány hónappal előbb halt meg, hat kiskorú árvája ma­radt 10-23 éves korban. A legkisebb volt köztük a fiú, a többi leány mostoha any­jukkal. Én az iskolában is tanítottam, nem lévén tanító sokat voltam együtt a családdal, érzelmileg, lelkileg a család tagjává lettem. Szerénát, a legidősebb lányt eljegyeztem, s mikor így a lányok érdekeinek védelmében az özveggyel ösz- szeütköztem, 1908 októberében kértem áthelyezésemet. Takácsiba nevezett ki az esperes segédlelkésznek, a volt esperes, Szekeres Mihály mellé. 1909 májusáig voltam ott. Kedvesen gondolok vissza az ott eltöltött szolgálatomra. Mondhatom, 202 Dávid Pál 1883-ban született. 1911-ben Alamorban (Alsó-Fehér vm.) volt lelkipásztor, 1913- 1917 között Tornyospálcán szolgált. Egyetemes Névtár. 1911. II. 3.1912. 345.1913-15. 226. AGÁRDY 2003.199. 202 Deák József 1885-ben született Étén, apja Deák Ferenc, anyja Szijj Zsuzsanna volt. Tanulmá­nyait Pápán és Debrecenben végezte. 1914-ig Nagyszántón (Bihar vm.), 1914-től 1938-ig Étén szol­gált. 1938. február 22-én 52 éves korában halt meg. Felesége Szemes Zsuzsanna volt. TREL akv. 10. TtREL I. 8. d. 7. Ete. 1.4. II. 22. GYÜSZI1998.99. VÁRADY 2001.383. 204 Kocsis Jenő Egyházashollósról származott. Gimnáziumi és teológiai tanulmányait is Pápán végezte az 1895-1908 közötti években. 1911-ben helyettes lelkész volt Pátyon, 1912-től az 1930-as évek 2. feléig pedig lelkész Gyulavárin. Egyetemes Névtár. 1912. 204. 1913-15. 138. 1930-32. 139. 1935. 155. Pápai Református Kollégium értesítői. 1895/96. 98, 128. 1896/97. 173, 180, 223, 225. 1897/98. 24, 33, 73, 75, 88. 1898/99. 80, 92, 142, 143, 144, 155. 1899/1900. 60, 75, 123, 124, 125. 1901/02. 68, 89. 1902/03. 98. 1903/04. 183. 1904/05. 88, 95, 201, 212. 1905/06. 38, 46, 165, 176. 1906/07. 26,33,164,176.1907/08.108,114. SEBESTYÉN 1928. 201. HADY 2008.65.-634-

Next

/
Oldalképek
Tartalom