Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

igyekezett minden eszközt felhasználni e cél elérésére, nemcsak az anyaegyházban, hanem a leányegyházakban is gyakorta megjelent nemcsak az előírt időben, hanem egyébkor is, és e gyakori találkozás eredménye lett a mai napig is fennálló lelki összhang.

Ez idő alatt nem új épületek, hanem a meglevők fenntartására irányult igyekezetünk a nagymérvű javítások által.

Egyházmegyénél mint a közpénztár közalap, Szabó Mária-alap37 kezelője, a lelkészi gyámolda számvevője töltött be tisztséget 1913. június 26. óta 25 éven keresztül.

1917. június 4-én vette feleségül Kőszeghy Lenkét, Kőszeghy József kéttornyúlaki lelkész38 és neje, Szabó Lenke leányát. Boldog házasságukból 2 fiú, 2 leány született, közülük három már eltávozott a családi otthonból, hogy helyünkbe lépjenek, ha a mindjobban közeledő élet véghatára eljő számunkra.

KÚP

Császár Lajos lelkész

1911. évi március hó 6-án születtem a Veszprém megyei Pápakovácsi kisközségben. Szüleim egyszerű, földműves emberek. Apám néhai Császár Sándor, anyám Molnár Lídia. Mindkét ágon jobbágy zsellér, de egészen magyar származású vagyok. Korán árvaságra jutottam. Apám 11 éves koromban, 1922. év február havában tüdőtuberkolózisban halt meg 54 éves korában. Nem volt nálánál be- csültebb, elismerten igazságosabb tagja sem a gyülekezetnek, sem benne a presbitériumnak. Csak 18-20 holdas kisgazda volt, de betegsége nehéz napjaiban az egész falu, sőt a vidék is eljött betegágyához. Temetése sem volt mindennapi. Ketten maradtunk a 7 testvér közül, a nálam 6 évvel idősebb Irma, és én, a kisfiú. Apám utolsó szava a halálos ágyán ez volt hozzám: „Lajos, jó légy, anyádnak szót fogadj\” Ilyen magyarnak vagyok a gyermeke.

Szomorú, sokat síró anyánkra szakadt a kis gazdaság minden gondja és egymást követő sok-sok baja. Egyedül nem bírta volna a terheket, de mindenben segítségünk, támaszunk volt akkori áldott lelkű praeorans tanítónk, Nagy Gá37 A Szabó Mária-alap a pápai református egyházmegye tanulmányi alapja volt. Az alap bevételeit az 1907. október 22-én elhunyt Cseh Gyuláné, Szabó Mária által végrendeletileg az egyházmegyére hagyott ingatlanok és ingóságok, illetve azok jövedelmei képezték. 1/5 része az egyházmegyei pénztárba folyt be vagyonkezelés címen, a fennmaradt részt pedig fele-fele arányban a kollégiumban, illetve a nőnevelőben tanuló 2-4 jó eredményeket felmutató szegény sorsú növendék között osztották szét. DRELII. 35. a. 1908.46-58.1909.18-22.

38 Kőszeghy József 1843-ban született Kéttornyúlakon (Veszprém vm.). Apja Kőszeghy Ferenc földműves, anyja Soos Julianna volt. Középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte. Hetény- ben (Komárom vm.) lett rektor, majd Adorjánházán segédlelkész, Dudaron pedig adminisztrátor. 1870-ben szentelték lelkésszé. 1869-1872 között Pápadereskén, 1872-től 1881-ig Nagyacsádon szolgált. 1881-től 1914-igvolt a kéttornyúlaki gyülekezet lelkésze volt. 1914-ben nyugalomba vonult. 1916. február 11-én hunyt el 73 éves korában. DREL I. 1. u. Nagyacsád. 2. Pápadereske. 3, 20. DREKK O. 394t. 160. TtREL 1.8. d. 8. Kéttornyúlak. I. 2. II. 53-55. TÓTH 1927.43,57,75. DPL1916.54.-574-