Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

GYŐRSZEMERE Bende Gyula Dezső lelkész

A Zala megyei Tihany községben születtem 1909. július 23-án. Édesapám az ottani maroknyi gyülekezet lelkipásztora volt.3“ Anyám, Patkó Jolán a Veszprém megyei Nagypirit község jegyzőjének leánya. Rajtam kívül még két testvérem volt. Jolán Hedvig, ki 1910-ben született, de ő 1911-ben meghalt, és Elemér Zsig- mond, ki jelenleg postakiadó Győrszemerén.

A 6 elemi elvégzése után a pápai kollégiumba iratkoztam be. Itt érettségiztem

1929-ben. Orvosi pályára készültem, de apám betegsége, nyugdíjba menetele, a mostoha körülmények megállítottak, még mielőtt elindultam volna pályámon. Sok küszködés után a pápai teológiára kerültem 1929 novemberében. Csak szüleim kérésére szántam rá magamat erre a lépésre. Minden, amit előzőleg láttam és tapasztaltam a papi pályán: a hívek közönye, cinikussága, alattomos rosszindulata, papgyűlölete, köpönyegforgatása, a lelkésztársak ridegsége, mind-mind elriasztottak, és a legszomorúbbnak tüntették fel előttem jövendőmet. Nehezen szoktam meg a légkört, és mindig azt éreztem, hogy én csak ideűzött ember vagyok, minden ambíció és hivatás nélkül. Két évnek kellett eltelnie, mire megnyugodtam, és ráeszméltem arra, hogy a papi pályának is vannak szépségei, és mások is jöttek hasonló körülmények között e pályára, mint én.

Mikor 4 év elteltével a teológiáról kikerültem az életbe, szomorúan kellett tapasztalnom, hogy 4 év alatt a teológián sok mindent tanítottak, de magára az életre nem készített elő. A magam bőrén éreztem, hogy teológiánk nem ad gyakorlati képzést, és milyen nehézségekkel kell megküzdeni a káplánnak pályája kezdetén. A teológiai évek alatt, 1932 júniusában a pápai állami tanítóképző intézetnél tanítói oklevelet is szereztem. Ennek köszönhettem, hogy 1934. október 1- jével Kálozra kerülhettem mint segédlelkész, mivel délutánonként a III. osztályt kellett tanítanom. Itt a boldog emlékű Vargha Kálmán kálozi lelkipásztor, főiskolai gondnok, később esperes mellett kaptam a legtöbb útmutatást, tanácsot és indítást a lelkipásztori teendők végzésében. Elhunytéval leánya vőlegényét választotta meg a hálás gyülekezet példás egyhangúsággal.32 33 Ő inkább ifjúsági és belmissziós munkás. Kalózról 1936. január 16-án Nádasdladányba rendeltettem helyettes lelkésznek. Itt a legnagyobb rendben lefolyt egyhangú lelkészváltás lefolytatása után 1936. március 1-én újra Kálozra kerültem vissza segédlelkésznek, és itt szolgáltam 1938. július 7-ig, amikor is Balatonfőkajárra Bakó Lajos esperes rendelt maga mellé segédlelkészül. Itt az ifjúsági egyesületet új alapokon megszerveztem, és annyira megerősítettem, hogy elérkezettnek láttam az időt arra, hogy az egyesület csatlakozzon az Országos KIÉ központhoz. Ez nagy ünnepség keretében 1939 tavaszán meg is történt.

32 Bende Gyula Csöglén született. 1903-tól 1907-ig Nógrádverőcén segédlelkész volt. 1908-1928 között Tihanyban rendes lelkészként szolgált. 1928-ban nyugalomba vonult. 1936. július 3-án hunyt el 55 éves korában. DREL1.1. u. Nógrádverőce. 1.4. Tihany. 3. DPL1936.125.

33 Szabó Dezső lett a lelkész, akinek felesége az 1907-ben született Vargha Jolán volt. TtREL I. 8. d. 8. Kálóz. 17.-571-