Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

1914. október hó 1-én foglaltam el állásomat. Ágyúdörgés hallatszott a Kárpátok felől, mikor idejöttem Felsőgörzsönybe lelkésznek, s azóta - mondhatni - a háborús izgalom soha nem szünetelt. Családot alapítottam. 1914. október 27-én nőül vettem néhai Hetessy Vince31 és neje, néhai Egressy Mária volt mihályházai tanító leányát: Hetessy Lenkét. 5 gyermekkel áldotta meg az Isten házasságunkat. Isten kegyelméből mind az 5, kik közül 3 fiú, 2 leány, él és egészséges. Mind az ötöt taníttattam, és még közülök kettőt taníttatok most is, óriási erőfeszítéssel. Ha a pápai főiskolai megsegítő és a főiskola részéről jóságos segítség nem érkezett volna, bizony nem tudtam volna egyszerre 5 gyermekemet is neveltetni szerény, lelkészi fizetésemből. Pedig ennek az intézménynek is odalett a háborús helyzet miatt a sok alapítványa. A szegények iskolájából még szegényebb iskola lett az alapítványok elkallódása miatt. Mindamellett hathatósan éreztem a segíteni kész igyekezetét. Csakis így tudtam gyermekeimet neveltetni, kik közül egy gimnáziumi tanár, egy református segédlelkész, egy állatorvos hallgató, egy végzett tanítónő, okleveles gazdasági szaktanítónő, egy pedig VI. gimnáziumi tanulólány. Most, amikor már kezd az égboltozatom derengeni, a roppant teher valamicskével könnyebbülni, azt veszem ismét észre, hogy a sokat hangoztatott szociális kérdés, annak megoldása milyen sokat segít, és mennyire szívén hordozza minden intézmény a nagycsaládú államfenntartó elemeknek a sorsát. Gyermek- taníttatási nagy küzdelmemben minden magán anyagi forrástól megfosztattam. 37 hold földünket hadikölcsönbe helyeztem. Értéke volt 81200 korona. Egy darabig csak kaptam karitatív segélyt, 300 pengőtől 450 pengő évi összegig. Most ez valorizálva lett, s a tőke, mely 4050 pengőben állapíttatott meg 40 évi visszafizetésig, jövedelmez évi 3%-kal 121 pengő 50 fülért. Tehát még a karitatív segély összegét sem éri közelről sem el. Igazán szociális és humánus eljárás ez az áldozatot hozó nagycsaládú magyar honpolgárokkal szemben. Most már e nagy segítséggel megoldhatom gyermekeim továbbnevelését. Egy azonban bizonyos: az összes energiámat a létfenntartásra kellett, és most, meglett koromban még jobban kell arra fordítani. Ebben a harcban emésztődik fel életem, pedig már megnyugvásra vártam. Hálát adok a felséges Istennek, hogy adott eddig kitartást, és alázattal kérem, hogy végtelen jóságát, kegyelmét ezután is éreztesse velem, s az O segítségével tudom, hogy mindenek lehetségesek.

Felsőgörzsöny (Veszprém megye), 1943. szeptember hó 28-án.

Bolla József református lelkipásztor

31 Hetessy Vince 1873-től 1900-ig tanított Mihályházán. 1900-ban meghalt (önkezével vetett véget életének). DRELII. 35. a. 1900.4,5. TÓTH 1927.55.-570-