Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Pápai Egyházmegye
Pápai egyházmegye A gyülekezet rendezett anyagi viszonyai 1935-ben állottak be, amikor is a lé- lekadóztatást az új adókulcs váltotta fel. A lelkész megkönnyebbülését jelentette az, hogy a közmunkát a gyülekezet nem teljesítette, hanem 1938-ban megváltotta. Ácsai József lelkipásztor Tatán 1906. V. 25-én született. Édesapja: Ácsai József, vármegyei hajdú, kinek 7 hold földje van, és 4 fiúgyermeke. Édesanyja: Sebestyén Mária. A rokonságban lelkipásztor ezideig mindig volt (Vörös János naszályi,2' László Dávid kömlődi27 28 és László Levente29 lelkészek). FELSŐGÖRZSÖNY Bolla József lelkész Születtem 1887. augusztus 2-án Tósokberénden, Veszprém megyében. Apám ottani tanító volt, majd 1891-ben Dákára költözött. Innen ment nyugdíjba, teljes 40 évi tanítói szolgálat után.30 Anyám: Csizmadia Amália (született), szintén tanítói család sarja volt. Négy gyermek nevelkedett a dákai tanítói lakban, két fiú és két leány. A fiúkat is, leányokat is a szűkös tanítói jövedelemből neveltették szüleim. Én a pápai református főgimnáziumban elvégezvén tanulmányaimat, ugyanide a teológiai akadémiára iratkoztam be hallgatónak. 1911-ben elvégezvén a 4 teológiai évet, Mihályházára küldettem ki segédlelkésznek. Egy évet ott töltöttem, s elhelyeztettem Takácsiba segédlelkésznek. Itt töltöttem el 2 esztendőt, s mint takácsi segédlelkészt hívtak meg Felsőgörzsönybe lelkipásztornak. 27 Vörös János Mocsán, Nagysápon, Tatán, Szőnyön segédlelkészként szolgált, 1899-1931 között Naszályon volt lelkész. 1931-ben nyugdíjba ment, Tatára költözött. 1932. szeptember 25-én hunyt el 62 éves korában. Felesége Hanák Mária volt. TREL Kgy. jkv. V. 378, 416, 460, 493, 500, 525. TtREL I. 8. d. 8. Mocsa. 12. d. 9. Naszály. 2,37. TÍMÁR 1993.44. DPL1932.167. László Dávid Kocsról származott. A gimnázium első osztályát magántanulóként a pápai gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait szintén Pápán folytatta 1907-1911 között. A főiskolában szénior, majd 1911-ben Pozbán segédlelkész, 1912-1917 között Tatán segédlelkész volt, majd 1917-től 1927-ig szolgált Kömlődön. 1928. január 1-vel nyugalomba vonult. 1930. január 4-én hunyt el Tóvárosban 44 éves korában. Pápai Kollégium értesítői. 1898/99. 85. 1899/1900. 68. 1907/08. 114, 244, 257.1908/09.114,119,121, 222, 272.1909/10. 88,92, 93,94, 95,196, 248, 249,261.1910/11. 81, 84, 85, 86, 88, 201, 258, 270. 1911/12. 51, 52, 55. 1914/15. 146. 1919/20. 24. TtREL I. 8. d 8. Kömlőd. 1, 21. TREL Kgy. jkv. VI. 437,455,498,548, 593,627,658,680. VÁRADY 2001.395. DPL 1927.145.1930.12. 29 László Levente 1886. április 9-én született Lábatlanon, apja László János lelkész, anyja Maller Róza volt. Középiskoláit Tatán és Pápán, a teológiát Pápán végezte. 1907-ben Lábatlanban, 1907- 1908 között Tarjánban, 1908-1912 között Tatán volt segédlelkész, 1912-tól Zágrábban működött hitoktató lelkészként, ahol 1921-ig szolgált, megszervezte az ottani egyházat. 1921-1926 között Belovár megyében működött missziós lelkészként. 1926-1931 között Vereben (Fejér vm.), 1931-1953 között Pákozdon szolgált. TtREL I. 8. d. 8. Lábatlan. II. 22. TREL Kgy. jkv. VI. 271, 309, 347, 351, 378, 415,458. SZABÓ 1932a. 405. VÁRADY 1994.355 (1933-tól szolgált Pákozdon!), 397. GERECSEI1996. 71. DPL 1931.197,209. J0 Bolla Ferenc 1857-ben Mezőlakon született. Elemi iskoláit szülőhelyén, középiskolai tanulmányait Pápán, a tanítóképzőt pedig Nagykőrösön végezte. 1878-től Ajkán, 1884-től Tósokon, majd 1893-tól 1915-ig Dákán tanított. Dákán 1906-ban megalapította az Olvasókört, s annak elnöke is lett. 1915-ben 39 évi tanítás után nyugalomba vonult. 1933. szeptember 23-án hunyt el Görzsönyben. TÓTH 1927.17,27,101. TILHOF 2001.100. TÓTH 2001. 21-24,58-59 (1933. október 6-án hunyt el!). DPL 1933.162.-569-
