Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye Elemi iskolát Komáromban (déli oldal) végeztem osztatlan református isko­lában. Tanítóm Mészáros Gyula 70 éven felüli öregember,82 83 aki a Heidelbergi Kátét sokat emlegeti és mutogatja a Bibliával együtt. Középiskoláimat a háborút követő hányattatás következtében több helyen végeztem (Komárom, Győr, Pápa, Veszprém, Győr). Egy év kivételével szerzetes tanáraim voltak. Hitoktatóim közt nem volt rám senki nagyobb lelki hatással. Hetedikes koromban hitoktatóm Ezs. 53-mal kapcsolatban83 a bibliakritika ta­gadó szellemével is megismertetett, de lepergett rólam. Hitvallást a komáromi ősi egyházban tettem, hathetes tanfolyam után, ahol a bot is szerepelt segédesz­közként. Az első lelki hatást Győrött kaptam. Az akkori lelkész: Czeglédy Sándor nagy támogatója volt a CE-munkának,84 85 édesanyám révén megismerkedtem Tóth Lajos iratterjesztővel, később Molnár Mária gyülekezeti diakonisszával.80 Isten őáltaluk adta az első indítást az önálló lelki élet felé. Teológiára azért léptem, hogy a Bibliát alaposabban és szabadabban tanulmányozhassam, és hogy misszi­onárius legyek. Nagy hatással volt rám Czeglédy Sándor lelkipásztorunk komoly, tudós, szentéletű egyénisége. A teológiai munka és hivatás nagyságát és szépsé­gét az ő nagyszerű könyvtárában négyszemközti társalgások által sokkal inkább megismertem, mint később a teológián. Rám gyakorolt hatása mint imágó kész­tetett egész életemben az írás komoly, eredeti nyelven való tanulmányozására. Már ott elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, míg a szent nyelveket el nem sajátítom. Ezt az idők folyamán Isten segítségével el is értem, ha nem is teológus 82 Mészáros Gyula az 1870-es évek elejétől 1891-ig Hetényen tanított. 1891-től 1 év próbaidő után rendes tanítóként Komáromújvárosban (Ujszőnyben) működött. DREL II. 259. a. 1891. 43.1892.16. Egyházkerületi Névtár. 1873. 9.1874.11.1875.13.1878.13.1879. 27.1880. 37.1882. 40.1884. 39.1885. 44.1886. 44.1887.44.1888.45.1889.46.1890.56.1891. 51.1892.52.1893. 54.1894. 57.1895. 57.1896. 56.1897. 50.1898. 51.1899. 57.1901. 67.1902. 67.1903. 47.1904. 47.1905. 47.1906. 48.1907. 55.1908. 108-109.1909.82-83.1910.86-87. Egyetemes Névtár. 1913/15.70.1912.100.1911.86. 83 Alighanem a Jahve Szenvedő Szolgájának negyedik énekével (Ézs 52,13-53,12) kapcsolatos ér­telmezési problémákról van szó. 84 Az első CE Szövetséget 1881-ben Francis E. Clark lelkész hozta létre Észak-Amerikában (Christi­an Endeavour = Krisztusi Törekvés, de a rövidítésnek nyelvterületenként változó a jelentése: magyarul Célegyenest Előre vagy a Pro Christo et Ecclesia kifejezésből Krisztusért és Egyházáért). Magyarorszá­gon az első CE szövetség Bethánia Egylet néven 1903-ban alakult meg Szabó Aladár vezetésével. FORGÁCS 1925.286-292. BUCSAY1983.233. DOBOS 1987.274-275. KOSA 2006b. 1085. 85 Molnár Mária 1886-ban Várpalotán született. Budapesten végezte a polgárit, majd műtősnővér lett. Megismerkedett a Bethánia Szövetség tagjaival, kiknek hatására megtért. Belépett a Filadelfia Diakonissza Egyletbe, és a Bethesda kórházban dolgozott műtősnővérként. A háború után aktívan bekapcsolódott a belmissziói munkába. 1923-ban Czeglédi Sándor lelkipásztor mellett gyülekezeti diakonissza lett Győrben, 1925-ig elsősorban Győr-Gyárvárosban tevékenykedett. Ezután Németor­szágba ment nyelvet tanulni és tovább ismerkedni a missziós munkákkal. Hazatérte után ismét Győrben dolgozott, majd a Protestáns Missziói Szövetség utasítására 1927-ben elutazott Pápua Új- Guineára, ahol a csendes-óceáni Manus szigete mellett lévő Pitilu szigetén élt és dolgozott 15 évig, miközben csak egyszer látogatott haza. PATAKY1985. 270. Molnár Mária születésének 120. évfordu­lóján 2006. október 28-án Szombathelyen konferenciát szerveztek. A megemlékezésen elhangzott előadások megjelentek a Pápai Eperfa Könyvek sorozat 16. kiadványában (a Pápai Református Teoló­giai Akadémia könyvsorozata): Konferencia és megemlékezés Molnár Mária születésének 120. évfor­dulóján. Szerk. PUSKÁS János. Pápa, 2007.-550-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom