Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye KÖRMEND PethőAntal lelkész Születtem a Veszprém megyei Felsőgörzsöny (ma Nemesgörzsöny) község­ben, egyszerű, szegény sorsú földműves szülőktől. Elődeim valamikor középbir­tokos nemesek voltak, de részben elaprózódás, részben könnyelmű életmód mi­att vagyonuk elúszott. Egyik ősöm mint Veszprém vármegye nemesi apródja Mária Terézia királyné udvarában teljesített szolgálatot. (Innen ered családom „Katona” megkülönböztető neve.) Családom vérrokonságban állott boldog emlé­kű Németh István dunántúli püspök feleségével, Pethő Szidóniával, aki szintén falumból származott. Talán ennek a rokoni viszonynak köszönhetem azt a meleg pártfogást és sorsom iránt való állandó érdeklődést, melyet Németh István püs­pöktől egészen halála napjáig tapasztaltam. Elemi iskoláim elvégzése után tanítóm, Bartha Ferenc,3'’ de főleg áldott emlé­kű lelkipásztorom, Antal Károly unszolására és hathatós támogatása mellett édesapám beadott a pápai kollégiumba 1911. szeptember 1-én. Mindjárt az első évben terítő lettem a köztartáson, s az voltam diákéveim alatt mindaddig, amíg katonai szolgálatra be nem kellett vonulnom. Diákéveim alatt tandíjmentes vol­tam, diáktársaim tanításával lakáspénzemet is megkerestem, így szüleimnek alig kerültem valamibe. Nem is tudtak volna értem áldozatot hozni, hiszen maguk szegény emberek lévén, saját kenyerük megkeresése is elég munkát adott nekik. A gimnázium IV. osztályát az akkor már megindult első világháborúban kezd­tem, s attól fogva egész teológiai tanulmányaimig nem jártam a Kollégium épüle­tébe, mert ez a világháború alatt hadikórház volt. Minden osztályt más-más épü­letben végeztem. A VI. gimnázium elvégzése után magam is sor alá kerültem, s katonai szolgálatra vonultam be Veszprémbe, a 31. honvéd gyalogezredhez, ahol elvégeztem a tartalékos tisztiiskolát 128 résztvevő közül a 7. rangsorral. Utána kikerültem a keleti harctérre, hol akkor már a front összeomlott, s így nekünk csak Ukrajna megszállása jutott feladatul. Innét csak az 1918-as Károlyi-forradalom s a háború elvesztése hozott haza, nagy viszontagságok közepette. Katonai szolgála­tom alatt végeztem el a VII. osztályt egy hónapos tanfolyamon. Háború végeztével ugyanígy a VIII. osztályt. Érettségi bizonyítványomat a pápai bencés főgimnázi­um állította ki, mivel csak az kapott tanfolyam-rendezési engedélyt. Hamarosan kitört a gyászos emlékű kommunizmus, s mivel e gálád rendszert nem akartam fegyverrel szolgálni, visszahúzódtam szülőfalumba, s részt vettem szüleim munkájában. A kommunizmus bukása után önként jelentkeztem kato­nának, s ismét 7 hónapot szolgáltam, egészen 1920. április 1-ig. Mint hadapródje- lölt őrmester szereltem le, egyelőre - úgy látszott - véglegesen. 38 38 Bartha Ferenc 1908-1926 között szolgált Görzsönyben. 1926-ban felesége, Szijj Vilma alsógör- zsönyi tanítónő nyugalomba vonult, ezt követően ő is elhagyta felsőgörzsönyi kántortanítóságát, és távozott a pápai egyházmegyéből. 1926. április 5-én gyulafirátóti kántortanítóvá választották meg. 1927-ben vilonyai tanító lett, ahol 1947-ig működött. DREL II. 35. a. 1926.13. DREL II. 217. a. 1926. 11-12.1927.47. TÓTH 1927.34. TEMESVÁRY1974.44.-529-

Next

/
Oldalképek
Tartalom