Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye A teológiára 1920 szeptemberében iratkoztam be, s elvégeztem 1924 júniusá­ban. Még ez év szeptemberében letettem az első lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel, s rá egy évre (püspöki engedéllyel, mivel katonáskodásom miatt egy évet késtem) a II. lelkészi vizsgát ugyancsak jeles eredménnyel. Iskolai életem történetéhez tartozik, hogy egészen kicsi diákkoromtól kezdve nagy érdeklődéssel viseltettem a Főiskolai Képzőtársaság (akkor még Társulat) munkája iránt. Ha csak tehettem, minden gyűlésen ott szorongtam. Később bol­dogan váltam szavaló és munkás tagjává. Az első szavalatom V. gimnazista ko­romban sikerült, az első versemet VI. gimnazista koromban dicsérték meg. Ha­todikos gimnazista koromban, a Képzőtársaság március 15-i ünnepén én szaval­tam a Talpra magyart, megelőzve a VlII-osokat. Teológus koromban újra tevé­keny tagja voltam a Társaságnak. Először bírálója, azután jegyzője, majd titkára, s végül elnöke. írtam verset, prózát, szavaltam vígat, komolyat. Nyertem számta­lan pályadíjat, amint erről a Képzőtársaság érdemkönyve is tanúskodik, melyben egész sereg pályanyertes művem van beírva. Még teológus koromban jelentek meg verseim a református teológus ifjúság országos lapjában, a Közlönyben.40 Ugyanígy munkálkodtam a teológiai önképzőkörben is, nyervén ott is nem egy pályadíjat. Kápláni vizsgám után a körmendi gyülekezetbe kerültem segédlelkésznek. Segédlelkészi exmisszióm 1924. szeptember 14-én történt a körmendi templom­ban. Tíz hónapig szolgáltam itt, ez idő alatt megalakítottam a még ma is működő ifjúsági egyesületet. Több versem jelent meg a Rábavidék című körmendi lapban, melynek szerkesztője főnököm, Fülöp József lelkész volt. 1925. június 1-én az akkor megürülő nagyrákosi gyülekezetbe rendeltettem helyettes lelkésznek, majd 4 hónap múlva a Nagyrákosra megválasztott Fejes Gábor utóda lettem a Zala megyei Barabásszeg egyházban. Közben természete­sen megszereztem a lelkészi oklevelet. Barabásszegi lelkészi állásomat 1925. november 1-én foglaltam el, beiktatá­som november 8-án volt, s principálisom: Fülöp József végezte, Szűcs László esperes megbízásából. Felszentelésem 1927 szeptemberében történt meg Szé­kesfehérváron, kerületi gyűlés keretében. Barabásszegen egy anyagilag is, lelkileg is jól pásztorolt gyülekezetét vettem át elődömtől, Fejes Gábor nagyrákosi lelkésztől, ki jelenleg az őrségi egyházme­gye esperese. Közel 15 évi pásztorkodása alatt elődöm megállította a pusztulás útjára indult gyülekezetét, de nemcsak megállította, hanem az élet és fejlődés útjára visszavezette. Megépítette az iskolákat, lelkészlakot, renováltatta az elha­nyagolt templomokat (a barabásszegit és a kustánszegit). Mert ő bizony egy szét­züllesztett gyülekezetei vett át elődjétől, Dezse Dánieltől, akit 37 évi szolgálat 40 A Közlöny 1870-től a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat havonta, néha havonta kétszer Debrecenben kiadott lapja volt., de rendszeresen 1879. októbertől 1948-ig jelent meg. Alcíme több­ször változott: A magyarországi evangélizált református theológiák ifjúságának hivatalos lapja, A ma­gyarországi protestáns theológiák ifjúságának hivatalos lapja, A Magyar Református Theológus Szö­vetség hivatalos lapja, A magyar református theológus ifjúság lapja. Szerkesztői tanévenként változ­tak. SZALACSIRÁCZ1973.181-183. CSOHÁNY1988.256.-530-

Next

/
Oldalképek
Tartalom