Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye 800 református katona úrvacsoravételre megjelent templomunkban, a gyönge fizikumú Takaró majdnem konsternálva lett, és serény segédkezésemmel is késő este tudtuk elvégezni a szent szolgálatot. A menetszázadok indulását előző napon nem szokták jelezni, megjöttek tehát induló fiaink kora reggel szinte a hajnali órákban is. Egy alkalommal hivatalos helyiségemben felkeresett Guthercz főtörzsorvos úr Hideg János református honvéd katonalelkésszel279 együttesen, és felkért, mindennap végezzek látogatást egy-egy kórházban, és végezzem beteg hittestvé­reink vigasztalását. Ettől kezdve a délesti órákat a kórházakban töltöttem el, rendszerint csak én foglalkozván lelkigondozási munkával. Katolikus vagy evan­gélikus papot kórházban csak elvétve láttam. Rimánkodva kérték lelki támogatá­somat más hitű katonák is, nem egyszer magyarul gagyogni alig tudók is. Isten sok örömet nyújtott a szenvedő lelkek hálás indulatában. A főtörzsorvos kórhá­zában könyvtárt is állítottunk dr. Szabó Aladár akkori budapesti lelkipásztortár­sam anyagi támogatásával. A katonatemetéseket végezni igen fáradtságos munka volt. A 7-8 kilométer távolságra fekvő katonai halottasháztól a hősök temetőjébe gyalog, díszlépéssel. Bizony sokszor kimerültem. Watz ezredes úr280 kérésére két mohamedán kato­nát is eltemettem. Akkor ugyanis nem volt Fehérváron imám, a ferencrendi bará­tok meg nem voltak hajlandók végezni a szertartást, énreám várt tehát ez a min­den embert megillető szent szertartás elvégzése. Az ezredes úrtól elismerést kaptam érette. Református híveink közt a forradalom s az utána következett proletárdiktatú­ra nem okozott zavart az egyháznál. A szélsőséges irányú gyári munkások sze­membe mondották: ’’Tisztelendő úr, miért bántanánk magát, hisz együtt nyiko­rog velünk.” Kellemetlen volt, hogy az úgy nevezett nemzeti tanács eltiltotta az egyházi adó szedését, csupán azt engedte meg, hogy önkéntes adományokat nyújtsanak híveink, s ezeket rendszerint az én kezemhez adták át. Szépen folytak az adományok, eklézsiánk fenn tudta magát tartani belőle 1919-ben. Később is többeknél rendszeressé kezdett lenni az önkéntes adakozás. S minthogy elemi iskolás növendékeink száma állandó emelkedést mutatott, szükségesnek látszott jegyzője, az Igazgyöngyök, majd az Egyházi Értesítő című lapok szerkesztője. 1921-ben kiment Ame­rikába, a keleti egyházmegye esperese (az Egyesült Államokbeli Református Egyház Keleti Magyar Egyházmegyéjének elnöke) lett, élete végéig Amerikában élt. 1974-ben hunyt el New Yorkban. FOR­GÁCS 1925. 268, 306, 324, 669. TAKARÓ-KOMJÁTHY-BÖSZÖRMÉNYI1929. 99-100. ZOVÁNYI 1977.619-620. 279 Hideg János 1885-ben született. Középiskolai tanulmányait a IV. osztálytól Pápán végezte, a teológiát is Pápán hallgatta. 1910. március-1911. október között Balháson, 1911. októbertől 1912. márciusig Somogyszobon, majd Büssün volt segédlelkész. Ezután 1930-ig Kiscsányoszrón szolgált. Akkor a nagyharsányi gyülekezet lelkipásztora lett, ahol 1954-ig működött. DREL1.1. u. Somogyszob. 2. TtREL I. 8. d. 6. Balhás. 4, 24. Pápai Református Kollégium értesítői. 1901/02.81,126.1902/03. 69, 70, 71, 88,129.1903/04.117,123,152.1904/05.141,145,170.1905/06. 99,11,140,144.1907/08.118, 257.1908/09.195,222,261. Egyházkerületi Névtár. 1912.91.1913-15.31. Egyetemes Névtár. 1930-32. 18.1935.30.1941.37. SZITA 2002. 84,108-109. 280 Watz Károly ezredes 1914 decemberében lett a székesfehérvári 69-es pótzászlóalj parancsno­ka. http^7nagyszekHy£EOrtMÍ3Jt/£ortal/í3agyszekdy/uEload/3991fi0=1287247734=0260REdf.-483-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom