Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

Cseresnyés János nyugalmazott lelkész

Születtem Szilasbalháson (Veszprém vármegye) 1854. február 7-én nagyapám, Cseresnyés János és nagyanyám, jómódú földművesek házában, kiknek volt 3 fiuk és 2 leányuk. Az én apám Cseresnyés János és anyám Lukács Zsu- zsánna voltak, ők különváltak az őslakásból, s velük töltöttem gyermekkoromat. Az elemi iskola 3 osztályában Ónodi Zsigmond224 akadémikus rektor volt a tanítóm. 10 éves koromban mentem fel a pápai főiskolára továbbtanulni. Mint gimnazista kisdiák 4 évig a convictus kiskosztján éltem, később kerültem csak a nagyobb kosztra. Ünnepeken 6. osztályig mint mendikáns,225 226 227 azután pedig mint nagylegatus jártam legatioba. 1873-ban érettségi vizsgát tettem, mint jeles érett. 1874-5-6-7-ben teológus voltam. 1878-9-1880-ban mint académicus rector szülőföldemen szolgáltam jó conventióval. Itt és ekkor töltöttem ifjúságom legszebb idejét, sok úri család gyermekeivel, de különösen akkor, mikor egyik unokanagybátyám egy főúr családjához került nevelőnek, kinek halála után özvegyét feleségül vette, és így ura és élvezője lett egy nagy uradalomnak.

Mikor az académiai rectoriát elvégeztem 1880-ban, szereztem egy kis pénzt a kápláni évekre. 1881. szeptember havában a mezőföldi egyházmegye tanácsbírósága előtt a lelkészi szolgálatra jó osztályzattal kibocsátást nyertem. Mint sióhídvégi segédlelkész lettem alkalmazva, s itt 5 esztendeig szolgáltam.

Majd 1886-ban Lepsénybe kerültem. Itt történt velem az a szerencsétlen eset, hogy a lesózott disznóhústól (melyet, hogy piros legyen, salétrom helyett szódával sóztak be, tévedésből) erős gyomor- és bélbajt kaptam, de, hála Istennek, ebből kigyógyultam. Felgyógyulásom után, 1887-ben megválasztottak sárkeszi rendes lelkésznek, ugyanekkor történt Lepsényben egybekelésem feleségemmel, kivel immár eltöltöttem 56 évet, boldog házasságban. Sárkeszin mint rendes lelkész eltöltöttem 44 évet. Itt születtek gyermekeink.

Ivánka 1888-ban, 3 V2 éves korában diftériában meghalt.

Sándor 1890-ben, ki jelenleg utódom a sárkeszi eklézsiában mint lelkész, feleségével és két kislányával.

Irén 1893-ban, ki Falussy József falubattyáni lelkész neje. Gyermekei: Ferenc okleveles mérnök, mint tüzér szolgálja a hazát. Ilona, mint honvéd zászlós felesége.

224 Ónody Zsigmond 1862-1865 között tanított Szilasbalháson. DREKK 0.394t. 154.

225 mendikáns, mendicans (latin): (szó szerint:) koldus, kolduló; (itt:) a református legátust kísérő és ünnepi köszöntőt mondó, éneklő kisdiák. RACZ1987.154.

226 legátus, legátus (latin): (szó szerint:) küldött; (itt:) valamely református főiskola adomány- gyűjtésre kiküldött teológusa, aki a gyülekezetekben ünnepi prédikációt mond. Nagylegátusnak a vele együtt kiküldött mendikáns kisdiákoktól, a kislegátusoktól való megkülönböztetés miatt nevezték. RÁCZ1987.154.

227 legatio, legáció (latin): (szó szerint:) kiküldetés, követség; a magyar reformátusoknál ünnepi követség, mely során a református főiskolák a három főünnepre (karácsonyra, húsvétra, pünkösdre) prédikálás végett az egyes egyházakba teológus, jogász és tanítóképző intézeti növendékeket küldenek ki. A legátus az iskola pecsétjével megerősített könyvet (libellus) kap, ami tartalmazza az egyházat üdvözlő levelet, és ide vezetik be az iskola részére küldött adományt is. TÓTH Endre: A legáció. Eredete, története és helyzete különös tekintettel a Dunántúlra. Pápa, 1935.-468-