Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye Ilona 1897-ben, Czeglédy Gyula soponyai jegyző felesége volt. Tragikus körülmények között végezte életét, tüdőoperációja nem sikerült. Árván maradt fia, Gyula, ki mint határvadász szolgálja hazáját Erdélyben, Gyergyótölgyesen. 1932 januárjában költöztünk be Székesfehérvárra, saját szorgalmunkból szerzett pénzen épült házunkba. Itt ültük meg lelkészségem 50 éves jubileumát. Úgy ekkor lettem kitüntetve főméltóságú kormányzó urunk által adományozott „Signum Laudis” bronzéremmel. így éltünk csendes békességben 1943. február 10-ig, mikor szegény feleségemet szélhűdés érte. 25 napig volt kórházban, onnét elbocsátották, mint baloldali béna beteget. Jelenleg itthon gyógyíttatjuk, sok reménnyel, de sajnos kevés eredménnyel. Én mint 90 évet tipró gyenge öreg, feleségem mint nagybeteg érezzük a Gondviselő Isten súlytoló kezét, és várjuk hozzánk való könyörülő, irgalmas kegyelmét. Gulyás Kornél nyugalmazott lelkész Születtem 1867. év július hó 3. napján Komáromban. Szüleim Gulyás Lajos és Hermann Franciska. Négyen voltunk testvérek, három fiú és egy leány. Édesapám jómódú iparos molnár volt, akinek a Dunán szép vízimalma és a Csapó utcában tágas háza volt. Apám később rosszakaratú emberek, talán saját jóhiszeműsége folytán nagyon súlyos és nehéz anyagi helyzetbe jutott, úgyannyira, hogy 1882. évben elköltözött Komáromból a Bánátba, Nagyszentmiklósra, hol az ottani nagy gőz- és hengermalomban kapott főmolnári állást, itt halt meg 1896. évben, az édesanyám is itt nyugszik, aki 1884. évben halt meg. Mivel Komáromban és az országban is nagyon sok Gulyás nevű család van, megkülönböztetésül mi padányi nemes Gulyások vagyunk. Már az 1697. évben Pozsony vármegyében végzett nemesi összeírásban a Padányi Gulyás család felvétetett a többi kiváltságos nemesek közé. Igazolja nemességünket az 1847. évben november 30-ról kelt és kiadott vármegyei bizonyítvány arról, hogy „nemes Gulyás Sándor, János és Mihály testvérurak sem a vízvári ingatlanvagyo- nuktól, sem személyeiktől adó alá nem vétettek, hanem őket mint nemesi szabadsággal élőket az rovásos összeírásból kihagytak, s jelenleg is abban benn nem foglaltatnak.” Mindezek a Magyar Családtörténeti Szemle 1938. évi VI-VII. számának különlenyomatában Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő228 által 228 Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök, politikus, néprajzi kutató, plakáttervező 1900-ban született Técsőn. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti református főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1923-ban mérnöki diplomát szerzett. A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke lett, majd 1941-1944 között szerkesztette az Építészet című szaklapot. Az 1930-as években tagja volt a népi építészet felkutatására alakult munkaközösségnek. 1939-1941 között országgyűlési képviselőként működött a Magyar Elet Pártja színeiben, az országgyűlés alel- nökének is megválasztották. 1944-ban tagja lett a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. 1945-ben Amerikába ment, és élete hátralevő részét ott élte. 1958-ban hozta létre Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, amelynek első elnöke is lett. 1982-ben halt meg az Egyesült Államokban. MARKÓ V. 2004.20-21.-469-