Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye BERHIDA Szabó Dezső' lelkész 1889. évi augusztus hó 2-án születtem Fábiánházán (Szatmár megye). Szüle­im: Szabó Károly és Vitéz Mária. Atyám Fábiánházán volt lelkipásztor (nagyká­rolyi református egyházmegye).23 Atyai nagyapám, Szabó József Jármiban, ahonnan 1853. évben Fábiánházára hívták meg, és itt működött 1871. június hó 7- ig, bekövetkezett haláláig.24 25 Édesapám nagyapám mellett káplánkodott 1859-től 1871. évig, vagyis nagyapam bekövetkezett haláláig. Apám 1871-től 1898. évig, vagyis haláláig volt rendes lelkipásztora a fábiánházai szent gyülekezetnek. Apám 64 éves korában halt meg. 10-en voltunk testvérek, kik közül négyen kicsi korukban haltak meg. Jelen­leg négyen vagyunk élő testvérek. Két fl testvérem az első világháborúban szer­zett betegségben halt meg. Az elemi iskola négy osztályát a fábiánházai református elemi iskolában jár­tam. Gimnáziumba a szatmárnémeti református főgimnáziumban jártam, ott is érettségiztem 1910. évben. A teológia három első évét a debreceni, és a negyedik évet a pápai teológián végeztem 1914-1915. iskolai évben. A kápláni vizsgát 1915. évi szeptember hó 5-én, a papi vizsgát 1917. évi szeptember hó 7-én tettem le, mindkettőt Pápán. 1915. évi szeptember hó 15-vel Német István püspök úr Ju­hász Lajos, a drégelypalánki egyházmegye esperese mellé rendel ki segédlelkész­nek, s ott működtem 1919. évi október hó 31-ig, Perőcsényben (Hont megye). Ipolyság, mint filia a perőcsényi anyaegyházhoz tartozott, ahol 1915. évi szep­tember hó 15-től 1919. évi október hó 31-ig a gimnáziumban, polgári leány és elemi iskolában a hitoktatást végeztem. 1919. évi november hó elsejével Német István püspök úr Perőcsényből Salgótarjánba helyezett hitoktatónak, ahol ebben a minőségben 1924. évi szeptember hó elsejéig voltam. 1924. évben Salgótarján anyásíttatott, amikor is püspök úr kinevezett missziói lelkésznek, és ott működ­tem 1941. évi május hó 1-ig. Salgótarjánból jelenlegi helyemre, Berhidára csere útján kerültem. Salgótarjánban 21 évig működtem. 20 évig egymagám tanítottam a hittant hetenként 15 különböző fokú iskolában heti 30 órán: gimnázium, polgári fiú és leány, állami és társulati elemi és iparos tanonc iskolában helyben és vidé­ken. A salgótarjáni templom lelkipásztorkodásom alatt épült a város legszebb helyén, a hívek, de főképpen a Rimamurányi Vasgyár26 és a Salgó Bánya27 segít­23 Szabó Károly 1871-1898 között szolgált Fábiánházán. 1898. július 17-én hunyt el. TtREL 1.8. d. 22. Fábiánháza. 24 Szabó József 1832-1841 között Jármiban, 1841-1853 között Olcsvaapátiban, majd 1853-től 1871-ig Fábiánházán szolgált. 1871. június 7-én hunyt el 74 éves korában. TtREL I. 8. d. 22. Fábiánhá­za. Jármi. 25 A szövegben hibásan: 1971. 26 A Rimamurányi Vasgyártó Társaság 1845-ben alakult. Gyorsan fejlődött, itt készült a Lánchíd vasszerkezetének nagy része is. 1881-ben egyesült a Salgótarjáni Vasfinomító Társasággal Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. néven. Szén-, vasérc-, magnezit-, mészkőbányák, hámor, acél­mű, hengermű tartozott a társaság tulajdonába, részvényeit a tőzsdén jegyezték.-376-

Next

/
Oldalképek
Tartalom