Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye viszonyok elmúljanak, hogy az idegen országban élő enyéimet, akiket 4 éve nem láttam, őket fájó keblemre ölelhessem. Istené a dicsőség, hogy ezen életrajzomat leírhattam. Komárom, 1943. november 30. özvegy Vargha Károlyné, született Závory Eszter Piroska református lelkészné SOMORJA Parais Árpád lelkész Parais Árpád református lelkész itt szolgál 1928. március hó 12. óta. Született 1898. június hó 21-én Madáron, Komárom vármegyében. 6 elemi osztályt Madáron, a nyolc gimnáziumot Pápán végezte, érettségi vizs­gát ugyanott tett 1919 szeptemberében a Bencés gimnáziumban. A teológiát Pá­pán végezte 1922-ben. Közben, 1921. október-1922. márciusig tanulmányi úton volt Edinburghban, Skóciában, az ottani Free Church teológiáján. I. lelkészképe­sítő vizsgát 1922 szeptemberében, a másodikat 1927 szeptemberében, a vallás­tanári vizsgát 1925. szeptember havában tette le. Felszenteltetett Debrecenben 1925. november 25-én. Szolgált 1922. szeptember 22-től 1926. március 15-ig Mezőtúron az ottani le­ánygimnáziumban vallástanárként. 1926. május 18-tól 1928. február 1. Komá­romban segédlelkészként. 1928 február havában Nemesócsán mint esperesi segédlelkész. 1928. március 12- Somorján. Házasságot kötött Hauptvogl Antóniával (1907. III. 23.) Somorján 1928. már­cius hó 24-én. Gyermekek: 1. László, István, született 1929. július hó 5-én. 2. Éva, Erzsébet, született 1934. március hó 18-án. SZAP Csekes Béla lelkész Születtem 1881. december 4-én Búcson, Esztergom vármegyében. A középis­kolát a budapesti református főgimnáziumban végeztem el 1900-ban. A buda­pesti teológia első évfolyamának elvégzése után dr. Robertson kanadai super- intendens301 felszólítására Kanadába mentem. Tanulmányaimat Torontóban és 301 Dr. Robertson, a kanadai presbiteri egyház szuperintendense a kanadai belmisszió kiemelke­dő munkása volt. Irányításával a presbiteri egyház misszionáriusai együtt haladtak a nyugati irányba vonuló telepesekkel. Sokak szerint az ő prófétai lelkületének köszönhető, hogy Kanada nyugati vidéke nem vált Vadnyugattá”. 1901-ben Magyarországon is járt, előadásokat tartott Budapesten, Debrecenben és Kolozsváron. Az előadások elsődleges célja az volt, hogy lelkészeket toborozzon az egyre nagyobb számban Kanadában élő magyar reformátusok számára. A nagy káplánhiányra hivat­kozva sok biztatást nem kapott, magyar énekes és imádságos könyveket, illetve bibliákat ígértek. Az egyetlen kivétel a debreceni református egyház volt, mely még abban az évben Békevárra (kanadai-359-

Next

/
Oldalképek
Tartalom