Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Kant.251 Azután Fichte!252 A második bécsi évem alatt a filozófiai fakultásnak is (rendkívüli) hallgatója lettem. Különben Höfler professzor253 pszichológiai (esti) órái voltak rám óriási hatással. Ma is még sok hasznát veszem ezeknek. A Teológián a tudós hívő Bohatec professzor vált tanítómesteremmé (többi mestereimmel már neki is két gyarló kis munkácskámat ajánlottam). Az ő mély hite s atyai szeretete, sok jósága, velem való törődése vezetett be engem a nyugati egyetemi hallgató életébe, tanulmányi módszerébe és életre készülésébe. Feleségével nem egyszer voltak Isten kezében igen alkalmas eszköz az én kicsike értékű lelki életem élesztgetésére még komáromi lelkipásztorkodásom idején is.

De óriási hatással volt rám Bécs is. Akkor még az első világháború dacára is világváros volt. Ott ismertem meg a művészeteket, a festészetet és a zenét. Erről színes és szépséges regényt lehetne leírni! Bécsi családokba kerültem be. Más világ! Más életstílus! Más és erősebb protestantizmus realizálódott szemeim elé. Az elnyomott és kicsike osztrák protestáns belmisszió már akkor csodákat tárt elénk. Bécsben már megindult a városi evangelizáció! Valóságos hívőkkel találkoztunk. Alázatos és csendes bizonyságtevésük előbbre segített a felfelé vezető úton.

S 1917 nyarán megkaptam a hollandiai Stipendium Bernhardinumot! A legnagyobb református ösztöndíjat magyar református teológus számára. Közben letettem Pápán a kollokviumokat és az első lelkészképesítőt. Sok nehézség, politikai és katonai vizsgálódás után 1917. novemberben végre kijutottam Utrechtbe.

Itt tette velem az Úr a legnagyobb csodát.

Ha nem kerültem volna ki oda - emberileg szólok -, ma én is pusztítanám Isten magyar népét, s talán tarokkversenyek hőse volnék, vagy adminisztráló hős, önelégült bajnoka a semmittevésnek, s abban a tévedésben halnék meg, hogy még Isten sem kívánhatna tőlem többet!

Itten befejeződött a megtérésem. Hívő és nagy tudományé professzorok elvezettek a református teológiához, a verbális inspiráció elhívésére, a hitvallásos teológiához, a valóban református dogmatikai ismeretek által teljes református világnézetet nyertem, mely egészen lezárva tárta elém az isteni kijelentés alapján az élet és az örökélet kérdéseinek értelmét. Itten tudtam meg, hogy a magyar református múlt hitvallásos volt, és hogy vannak Hitvallásaink. S elkezdtem

251 Kant, Immanuel (1724-1804): német filozófus, a königsbergi egyetem tanára. Már 16 évesen a königsbergi egyetem hallgatója volt, filozófiát, fizikát, matematikát tanult. 1755-től magándocens lett az egyetemen. A német idealizmus megteremtője, nevéhez fűződik a filozófiai „kopernikuszi fordulat”, a transzcendentális idealizmus.

252 Fichte, Johann Gottlieb (1762-1814): német filozófus. Kant műveinek hatására kezdett filozófiát tanulni. 1794-től a jénai egytem filozófia professzora lett. 1800-ban Berlinbe költözött, magán- tanítványok fogadásából élt. 1810-ben az akkor alakult bécsi egyetem filozófiai fakultásának vezetője, majd egy évvel később az egész intézmény rektora lett. A német idealizmus kiemelkedő, meghatározó alakja Schelling és Hegel mellett.

253 Höfler, Alois (1853-1922): német pedagógus és filozófus. 1871-1876 között a bécsi egyetemen folytatott matematikai és filozófiai tanulmányokat. 1876-tól bécsi gimnáziumokban tanított, majd Grazban folytatott filozófiai tanulmányokat. Kora kiemelkedő pedagógiai szakembere volt. 1903-tól 1907-ig a prágai egyetemen pedagógiai, majd 1907-től a bécsi egyetemen pedagógiai és filozófiai előadásokat tartott.-333-