Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye beleélni magamat a magyar kálvinista múltba. Hollandiának köszönhetem azt a felfedezést, hogy Magyarországon volt már valóban élő hitű, megtért népréteg, voltak hívő papok sokan, és hívő teológiai tanárok doceálták az Isten szerinti tudományt. így értettem meg a históriánkat, a gályarabokat, a megtisztított ma­gyar keresztyénség mindmegannyi mártírját! Egyszerre nyitott könyvvé vált előttem Isten kegyelmes szándéka a magyar reformátussággal, és nem tanács­koztam többé hússal és vérrel, hanem az én Uram és Gazdám mellé álltam egész életemre. Hollandiában annyit tanultam, hogy ma, jó húsz év múlva, szinte el­képzelhetetlennek tartom. Először is nyelveket. Sokat. Jó 10 nyelv többé-kevésbé jó ismeretével érkeztem haza négy és fél múlva! Átvettem hívő tudományos ala­pon az egész református teológiai tudományt, főként a dogmatikai csoportot, mely utóbbiba egészen beledolgoztam magam. Sok tudományos előadást tartot­tam a legkülönbözőbb teológiai tudományágakból. Végigprédikáltam körülbelül 80 szigorú református gyülekezetben az Isten igéjét! Cikkeim jelentek meg vallá­sos-szórakoztató heti lapoktól kezdve egészen egyetemi hallgatók szaklapjaiig. Sorozatos ismertetéseket adtam közre a magyarországi református Egyház múlt­járól, jelenéről, a hollandokkal való kapcsolatokról. Több társaság, egyesület tagjává lettem, sőt a Magyar Német Diákegyesületnek254 elnöke is voltam hosz- szabb ideig. Belekerültem a holland családok belső világába. Igen meghitt barát­ság fejlődött ki több holland lelkész és más egyén s köztem. Megismertem a falusi református családok életét, keresztyénségének a valóságát éppen úgy, mint a kis- és nagy városokban lakókét. Igen sok könyvet vettem és kaptam. Mikor hazajöttem, már közel 3000 kötet könyvem volt, igen elenyésző részt leszámítva mind teológiai mű, valamennyi filozófiai könyvvel tarkítva. Megtanultam a kimondottan tudományos munkál­kodás módszerét. Cédularendszert vezettem be. Komolyan igyekeztem tudomá­nyos kérdésekkel foglalkozni, s így körülbelül 30000 darab fenti cédulát tarthat­tam már számon. Külön beledolgoztam magam a predesztináció kérdésébe (Kálvin, Pál, Augus­tinus), majd a szövetségtannal foglalkoztam, s ez utóbbiból szerettem is volna letenni a doktori vizsgát Debrecenben, de az akkori dogmatikus professzor nem igen siettette a dolgot, s nekem az utódállamok optálási idejében255 át kellett jönnöm a Duna baloldalára 1924-ben, s elmaradt az egész terv. 254 Az utrechti egyetem teológiai fakultásán a tanulás egyik legfontosabb színtere hagyományo­san az egyesület volt (a mai szakkollégium előde). A különböző teológiai irányzatokat követő hallga­tók külön egyesületekbe tömörültek, ahol a tanév elején összeállított terv alapján dolgoztak: profesz- szorokat, lelkészeket kértek fel előadások tartására, az aktuális teológiai témákat vitatták meg. Az utrechti egyetemen tíznél is több egyesület működött. A magyar és német hallgatók a Voetius Theológiai Diákegyesületnek voltak a tagjai. FÁBER KOVÁCS 1935.117. 255 A nemzetközi jogban az optáláshoz való jog azt jelenti, hogy az érintett személyeknek joga van meghatározott időn belül megválasztani, melyik államutódlással érintett állam állampolgárai kíván­nak lenni. A trianoni békeszerződés 63. cikke a magyar állampolgárságukat elveszített és az utódál­lam állampolgárságát megszerzett 18 évesnél idősebb személyeknek a békeszerződés hatályba lépé­sét követő egy éven belül optáláshoz való jogot biztosított korábbi állampolgárságuk visszaszerzésé­re. Ez az idő, melyet többször meghosszabbítottak, az optálási idő. GANCZER 2011.66-67.-334-

Next

/
Oldalképek
Tartalom