Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye Itt kívánom még megjegyezni, hogy nyolc esztendeig voltam a komáromi egy­házmegye lelkészértekezleti jegyzője. 1943-ban ugyanez az egyházmegye tanács- bírájává választott. Tóth Zsigmond református lelkipásztor NAGYMEGYER Dr. Kathona Géza lelkész Fent megnevezett lelkipásztor 1903. november 10-én Rév-Komáromban szü­lettem Kathona Géza ármentesítő társulati tisztviselő és Kisjókai Szabó Vilma házasságából. Apai dédapám Czekei Katona Mihály, korának jeles természettu­dósa s több természettudományi munka szerzője, szatmárnémeti születésű, a debreceni kollégiumban Budai Ézsaiás18j tanulótársa volt. Vele szakadt csalá­dom a Tiszántúlról Komáromba, mikor Katona Mihály 1796-ban az újonnan alakult komáromi kollégium igazgatójául meghivatott, mely állását 1803-ban a bucsi lelkipásztorsággal cserélte fel, s e minőségében idővel a komáromi egy­házmegye esperese lett. Nagyapám, Kathona Lajos Komárom vármegye főmér­nöke volt. Anyai dédapám, kővágóörsi Kuthy Lajos író, érmihályfalvai papfiú,185 186 kinek egyetlen leánygyermeke, Vilma anyai nagyapámnak, 1848-ban a bécsi helyőrségtől hazaszökött, a szabadságharcot végigküzdött, s ezért börtönt is szenvedett Kisjókai Szabó Béla mérnökkari tisztnek, majd gépészmérnöknek a felesége lett. Az ő házasságukból született édesanyámnak köszönhetek minden lelki és szellemi jót. Az elemi iskolának a komáromi községi népiskolában való elvégzése után, 1914 szeptemberében a komáromi Szent Benedek rendi római katolikus gimná­zium növendéke lettem. Itteni tanáraim közül a mérhetetlen nagy klasszika­185 Budai Ézsaiás Szilágypéren született 1841. július 14-én. Tanulmányait - kisebb megszakítás­sal, amikor Lőcsén németet tanult - a debreceni kollégiumban végezte. A széniori tisztet is betöltöt­te. 1792-1794 között a göttingeni egyetemen tanult, közben Angliát és Hollandiát is felkereste. Haza­térése után 1794-től 1808-ig történelmet és nyelvészetet, majd 1821-ig teológiát tanított Debrecen­ben. 1813-tól a tiszántúli egyházkerület főjegyzője, 1821-től a debreceni gyülekezet lelkipásztora, 1822-től püspök lett. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. SZINNYEI1.1891.1383-1385. ZOVÁNYI1977.99. MARKÓ 1.2001.957. 186 Kuthy Lajos 1813-ban született Érszentmihályfalván (Bihar vm.), apja Kuthy Sándor lelki­pásztor, anyja Técsői Vernyika Zsuzsanna volt. Először apja mellett, majd Debrecenben tanult. Ott érettségizett, majd 3 évig a bölcselet hallgatója lett, és három évig teológushallgató is volt. Akkor eltávozott a kollégiumból, házitanítóskodott az Olasz családnál Nagyváradon. Ezután megyei joggya­kornok, majd Bihar vármegye aljegyzője lett. Az 1834-es pozsonyi országgyűlésen patvaristaként jelen volt, 1836-ban letartóztatták, öt hónap után szabadult. Kolozsváron részt vett az országgyűlési hírlap szerkesztésében. Pestre költözött, ismert író lett, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és a Kisfaludy-társaság rendes tagjává is megválasztották. Az 1848/49. évi forradalomban és szabad­ságharcban is szerepet vállalt: Battyhány miniszterelnöki irodájának igazgatója, Szemere Bertalan mellett osztálytanácsos volt. A forradalom bukása után rövid ideig visszavonultan élt, majd hivatalt vállalt. Népszerűsége rohamosan csökkent, eladósodott, elbocsátották állásából, szerény nyugdíjából élve szegénységben fejezte be életét 1864-ben. SZINNYEI 1891-1914. VII. 539-548.-303-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom