Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

tásukra 1921. október 30-án került sor. 1923. június 7-én a kárpátaljai egyházkerület is megtartotta első közgyűlését, amikor Bertók Béla munkácsi espereslelkészt püspökké,44 45 György Endre nyugalmazott minisztert főgondnokká46 47 választották (Bertók püspökké választását az állam csak 1932-ben ismerte el). A zsinat összehívását már az 1921. esztendőre tervezték, de az nem valósult meg. Végül 1923. június 17-én Léván nyílt meg a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház első törvényhozó Zsinata, miután az iskolaügyi referátus leiratából világossá vált, ha 1923. június 30-ig a Szlovenszkói Református Egyház nem tart zsinatot, akkor a kormányzat leállítja mindennemű segély folyósítását. A Zsinat által 1923-ban hozott törvényeket az államhatalom soha nem fogadta el. Végül követelését4' teljesítve az 1928-ban Pozsonyban megtarsárospataki káplán és hitoktató volt. 1882-től lelkészként Erdőbényén, 1896-tól elsőpapként és gimnáziumi vallástanárként Rimaszombatban szolgált. 1917-től a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője, 1914-1917 között a gömöri egyházmegye esperese, 1921-től a szlovenszkói tiszáninneni egyházkerület püspöke (konventi és zsinati elnök) lett. 1929-ben a hatóságok részéről ért gyakori támadások miatt lemondott hivataláról és lelkészi állásáról is. Budapestre, Szigetszentmiklósra, Miskolcra, majd újból Budapestre költözött. 1915-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagjává választották. 1942. július 17-én hunyt el Budapesten. ZOVANYI1977.119. MOLNÁR 1998. 224. Péter Mihály lelkipásztor, püspök 1867. május 12-én született Deregnyőn (Zemplén vm.). Középiskoláit Sárospatakon, a teológiát Sárospatakon és Pápán végezte. 1890-től káplán-tanító lett Nagyráskán, 1893-tól helyettes, 1895-től rendes lelkész Kisazaron. 1902-től Gálszécsen szolgált. A szlovenszkói tiszáninneni egyházkerület 1920-ben tanácsbírájává, 1924-ben főjegyzővé, 1930-ban püspökévé választotta. 1930-tól rimaszombati lelkészként szolgált. 1932. december 30-án hunyt el. CSOMAR 1940. 66. ZOVÁNYI 1977. 471-472. FONOD 1997 252. Idrányi Barna 1861-ben született. Nagy- szalánci lelkészként 1921-1933 között az abaúj-tornai egyházmegye esperese volt. 1933. márciusszeptember között a tiszáninneni egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. CSOMAR 1940. 67. ZOVÁNYI 1977.12,611.

44 Lukács Géza főispán, egyházkerületi főgondnok 1856-ban született Kövecsesen (Gömör és Kishont vm.). Középiskoláit Rimaszombatban és Rozsnyón, jogi tanulmányait Eperjesen és Budapesten végezte. 1910-től Gömör vármegye al-, 1917-től főispánja lett. 1921-ben a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület főgondnokává választotta. 1929-ben lemondott hivataláról, ezután tiszteletbeli főgondnoknak választották. 1938-ban hunyt el Rimaszombatban. GALO 2011.33.

45 LADÁNYI-PAPP-TŐKÉCZKI1998.137. Bertók és Biki esperesek még 1919-ben, 1920-ban és 1921-ben is részt vettek a tiszántúli egyházkerület közgyűlésein és a magyarországi református egyház zsinatán. Az elszakadást csak átmeneti jellegűnek tartották. Az elszakadt gyülekezetekkel való egység és összetartozás mellett foglaltak állást. PEYER-MÜLLER1994.69-70.

4,1 György Endre 1848. március 8-án született Huszton (Máramaros vm.). Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait Debrecenben és Pesten végezte. 1870-től a közmunka- és közlekedési minisztériumban állott alkalmazásban. 1878-tól országgyűlési képviselő volt. 1879-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1905. június és október között a Fejérváry- kormány földművelésügyi minisztere volt. 1919-től az MTA nemzetgazdasági bizottságának titkáraként működött. 1927. január 15-én hunyt el Budapesten. SZINNYEI 1891-1914. IV. 91-96. MARKÓ 2001-2007. II. 1180.

47 A református egyház elismerését az állam öt feltételhez kötötte:

„1. A szlovenszkói református egyház önálló megszervezkedése, maga választott püspökkel, kon- venttel s teljes szakítással a magyarországi egyetemes egyházzal.

2. Ez a szervezkedés zsinaton viendő keresztül, s az itt alkotott törvény a köztársasági elnök által szentesítendő.

3. Valamennyi egyházi tisztviselő részéről a hűségi fogadalom letétele.

4. Egyházi tisztviselő csak állampolgár lehet.-15-