Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye gem mellett tanítottam az elemi iskolában a III-VL osztálybeli leányokat, ezáltal egy harmadik tanítónak helyét töltvén be. Szentgálon két évig voltam, mely idő alatt az 1879-ik évben letettem az 1. papi vizsgát a veszprémi egyházmegye vizsgálóbizottsága előtt „jeles” eredménnyel. Ezután meg a következő helyeken káplánkodtam: Tótvázsonyban 1880. október 1-1881. december 22-ig. Papkeszin 1881. december 22-től 1883. március 12- ig. Hajmáskéren 1883. március 12-1884. január 1-ig. Nagyvázsonyban 1884. január 1-1886. január 1-ig. Nagyvázsony ekkor olyan adminisztrátorságféle önálló káplánság volt. Ekkor a sorrendben már 1-ső káplán voltam, s mint ilyet az egyházi hatóság 2-ik papi vizsgára bocsátott. Le is tettem ezt az 1885-ik évben Pápán az egyházkerületi vizsgálóbizottság előtt „jeles” eredménnyel. Most már kész ember voltam, pályaképes, csak eklézsia kellett. Megjött az is rövid idő alatt, megüresült Fejér megyében Inota, és én pályázat útján oda jutottam be először. Ezen első rendes lelkészi állásomat Inotán az 1886-ik év január 1-én foglaltam el. És utána nemsokára meg is nősültem, 1886. szeptember 7-én feleségül vevén néhai nagytiszteletű Tatay Sámuel Papkeszin volt református lelkipásztornak185 és Pongrácz Juliannának hajadon leányukat, Tatay Juliannát, akivel azóta, ma is mint nyugdíjas lelkipásztor már 57 évi házassági kötelékben együtt élünk. Házasságunkat Veszprémben kötöttük, és ebből négy gyermekünk született: 1 leány és 3 fiú, kik mind életben vannak. A leányunk, Juliska itthon van velünk, minket, öreg szüleit gondviseli, a legidősebb fiú, Pál Szentgál nagyközség főjegyzője, nős, két gyermek apja, a nagyobbik fiú műegyetemi hallgató, most végzi a második évet, a kisebbik most tesz érettségit. A második fiam, Ernő Csajág község főjegyzője volt, most nyugdíjban van, Fülén lakik, Fejér megyében. Ez is nős, egy fia van, ki most tesz érettségit. A legkisebb fiam Gyula, ez kereskedő, nőtlen, lakik Hajmáskéren, ott van háza és foglalkozása. A világháború idején mind a három fiam katona volt. A két jegyzőt azonban később egy kis idő múlva - szükség lévén reájuk - hazarendelték, csak a legkisebb fiú maradt benn, kit a háború egyébként is tényleges katonai szolgálatban talált egész a háború végéig. Ez csak az 1918-ik év december 24-én, közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt ért haza Hajmáskérre Oroszországból. Gyalog jött, holott lovon ment ki, Tarnopolban ugyanis a Károlyi-kormány rendeletére lovaikat és minden fölszerelésüket át kellett adniok az oroszoknak. Tatai Sámuel 1821-ben született Magyarbarnagon (Veszprém vm.), apja Tatai Sándor lelkész, felesége Pongrác Julianna volt. Tanulmányait Pápán végezte, ahol 2 évig a syntaxisták oktatója volt, majd hébert tanított, és a széniori tisztséget is betöltötte. Pécselyen, Papkeszin, majd Veszprémben volt segédlelkész, az utóbbi helyen szentelték fel rendes lelkésznek. 1848-1850 között Veszprémben szolgált, akkor Papkeszire került, haláláig ott volt lelkész. 1881-ben 60 éves korában hunyt el. DRELI. 1. a. 7. 361, 487, 541-542,543. DREL 1.1. u. Padrag. 1.15. DREL II. 35. a. 3.194. DREL II. 217. a. 5. 247, 279, 316, 317, 320, 341. DREL II. 217. a. 6. 3-4, 23, 25, 35. DREL II. 217. b. 1847. 9.1848. 2. DREL III. 239. b. 2. 48. DREKK 0. 394t. 95. TtREL I. 8. d. 6. Balatonhenye. II. 19, 20. Balatonkenese. 8, 9, 15. Balatonkövesd-Csopak. 28. Csákberény. II. 3 (felesége Kóczán Julianna!), d. 7. Felsőörs. II. 2. Gyulafi- rátót. II. 20. d. 8. Kádárta. II. 19. Köveskál. 11. d. 9. Nemesvámos. 57. Papkeszi. I. 2. II. 35. IV. 1. d. 10. Sárkeresztes. 6,76. d. 11. Szentgál. II. 11. Szentkirályszabadja. 12. Tótvázsony. 70. Veszprém. 1, 36, 87. Vörösberény. 2,3. THURY1893.84. THURY1999.66.-1052 -
