Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Inotára menetelem után mindjárt a közvetlenül következő 1887-ik évben a hajmáskéri egyház hívott és választott meg lelkipásztorának. Én a meghívást elfogadtam, és az 1887-ik év elején Hajmáskérre költöztem. Utána két évre az inotai lelkipásztori állás ismét választás alá kerülvén, az inotaiak engem hívtak meg, hívtak vissza, én azonban a meghívást nem fogadtam el, Hajmáskéren maradtam. Itt töltöttem el azután életem legjobb munkabíró korát, 47 éven át szolgálván az Úrnak nagy alázatossággal, mígnem hét évig kápláni, 49 évi lelkészi, összesen 56 évi egyházi szolgálat után, az 1935-ik év január 1-én nyugalomba léptem. Azóta itt lakom Veszprémben, Károly tér 7. szám alatt, feleségemnek örökölt házában. Az én örökségem és megtakarított filléreim a takarékban voltak, és az első világháborúban elvesztek. A szoros értelemben vett lelkipásztori ténykedés mellett Hajmáskéren még a következő dolgokat végeztem, illetve végeztettem, amint itt következik: 1. Az 1862-ik évi tűzvész alkalmával leégett templom, papiak és iskola felépítéséből származott adósságból még fennlévő összeget kifizettettem. 2. A veszprémi püspökség által vízbér címén évenként követelt és fizettetni szokott 102 korona összeget végleg töröltettem. 3. Az 1862-ik évi tűzvész alatt meglágyult és hangjukat vesztett kisszerű 120 és 15 kilogramm súlyú harangok helyébe a Budapesti Gépgyár és Részvénytársaságnál három darab új harangot készíttettünk 350,180 és 120, összesen 650 kilogramm súlyban, B, D, F összhangban vasállványokra szerelve. Ezen ezrekre menő kiadást a 300 lelket számláló kis gyülekezet teljes egészében önkéntes adakozás útján vállalta és teljesítette. 4. Az egyház részére 3/8-ad telekbirtokot szerzett önerejéből. 5. A lelkészlak tetejét új cseréppel fedettük, konyháját zárt konyhává alakítottuk, a szobákat újrapadlóztattuk, ezeket, mint szinte az egész lakást, új ajtókkal, ablakokkal láttuk el. 6. A templomot új cseréppel fedettük, új ablakokkal láttuk el, falát belül és a padokat befestettük, egy karzatot építtettünk, és egy orgonát szereztünk. 7. A toronynak elavult tetejét új kúppal cseréltük fel, és azt galvanizált horgannyal181’ fedettük. 8. Egy új funduson egy alapjából új, modern iskolát építtettünk, és azt bebútoroztuk. Erre azonban a nagyméltóságú konventtől 6000 korona segélyt is kaptunk kamat nélkül részletfizetésre. Adósságot nem hagytam hátra, de hagytam egy erős magtárt, melyből a lelkészutód a paplakot mindjárt a belépéskor átalakíthatta. Erre szántam azt én is, de annyi volt az előbbre való, hogy akkorra már kifogytam az időből. A mai lelkész urak másképp cselekszenek. Megfordítják a sorrendet, és amint az egyházba belépnek, mindjárt a legelső az „én”. Talán jól is teszik. Régen más elv volt az uralkodó. A sólyi filiában a régi barátok kápolnájából lett kis református templomot még egyszer akkorára vetettük, és padokkal elláttuk, régi orsós karzatát és desz“b A szövegben hibásan: horgonnyal. A horgany a cink másik neve.-1053-