Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - I. Az egyházlátogatás lefolyása
A királynő meglepően gyorsan reagált a történtekre: 1749 októberében a helytartótanácsot utasította a helyzet felmérésére, ez utóbbi pedig a hónap végén leiratot intézett Veszprém vármegyéhez, melyben pontosabb tájékoztatást kért tőlük a történtekkel kapcsolatban.90 A vármegye december 1-én tartott közgyűlésén foglalkozott az ügy fejleményeivel. A tisztikar megmakacsolta magát, és nem engedett korábbi álláspontjából: pontosabban meg nem nevezett királyi rendeletekre hivatkozva megismételte korábbi rendelkezését, sőt több egyházi és világi földesúr előre el is tiltotta a reformátusok vizitátorait birtokaik meglátogatásától.91 Ugyanaznap készített jelentésében pedig a megye egy 1737. május 7-én kelt helytartótanácsi rendelet be nem tartásával vádolta meg Torkost, ezt hozván fel eltiltása indokául.92 Ezen a ponton az ügyintézés lelassult. A szokott hivatali út betartásával a helytartótanács csak mintegy öt hónap múlva, 1750. május 25-én referált a kancellárián keresztül a királynőnek, aki június elején arra utasította, hogy rendszabályozza meg a vármegyét: a vallásügyben csak a király jogosult rendelkezni, így kormányhatósági utasítás nélkül a megye ne merjen ilyen ügyekbe avatkozni.93 Végül a helytartótanács néhány nappal később kelt leiratában ennek eleget is tett, s még ha a rendreutasítást igen diplomatikus hangnemben is közölte, ezzel tulajdonképpen a II. Carolina resolutio értelmében jogszerűnek ismerte el Torkos püspökségét.94 90 1749. október 9. Bécs. Átiratában a királynő emlékeztette a helytartótanácsot arra, hogy Hruskovics Sámuel besztercebányai német evangélikus lelkészt, a bányai egyházkerület püspökét 1746- ban végzett általános egyházlátogatása miatt 1747-ben megfosztotta hivatalaitól, mert az I. Carolina resolutio a protestáns superintendensek felügyeleti jogát csak lelkészeik erkölcsi élete és tanultsága tekintetében ismeri el, ennek pedig akkor is eleget tudnak tenni, ha lelkészeiket egyenként magukhoz rendelik, vagy mindegyikhez csak magányosan mennek ki. Ezután érkezett hozzá Torkos beadványa, aki felpanaszolta, hogy bár ő anélkül vizitált, hogy zajos külsőségekkel az adófizető népnek bármiféle terhet rakott volna a nyakába, a megye előbb ettől, majd a szuperintendensi cím viselésétől is eltiltotta. Ezután rendeli el a vizsgálatot. Lásd a FÜGGELÉK 14-15. sz. dokumentumát! A fentiekből kitűnik, hogy Hruskovicsnak a nagy „felhajtás” okozta vesztét, mert ezzel felhívta magára a figyelmet. Egyébként 1748-ban már visszahelyezték hivatalába. ZOVÁNYI1977. 268. Valóban szokás volt nagy külsőségekkel végezni az egyházlátogatást. Padányi Bíró Márton 1746-os veszprémi egyházlátogatását például ünnepélyes körmenettel és templomi liturgiával kezdte. PEHM 1934. 115. Lásd a FÜGGELÉK 4-5. sz. dokumentumát is! Torkos nem véletlenül érvelt azzal, hogy kerülte a pompát és a nagy költségekkel járó külsőségeket. 91 Lásd a FÜGGELÉK 16. sz. dokumentumát! 92 Lásd a FÜGGELÉK 17. sz. dokumentumát! 93 Lásd a FÜGGELÉK 18. sz. dokumentumát! Tartalmát Trócsányi Zsolt is ismerteti. TRÓCSÁNYI 1981. 56. 94 1750. június 8. Pozsony. A II. Carolina resolutio lehetővé tette mindkét protestáns felekezetnek, hogy saját hívei közül 4-4 szuperintendenset válasszon, és őket a helytartótanácsnak kell bejelenteniük. Mivel a dunántúli református egyházkerület Torkos megválasztása után ennek eleget tett, a szuperintendens jogosan tevékenykedik. Ezután csak arra figyeljen a vármegye, vajon mindenben engedelmes- kedik-e az 1731-es és 1734-es királyi rendeletnek, továbbá annak a harmadiknak, melyet 1748. május 10-én Hruskovics evangélikus püspök visszaéléseivel kapcsolatban küldött körbe az országban. Lásd a FÜGGELÉK 19. sz. dokumentumát!
