Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
A JEGYZŐKÖNYV TARTALMI ELEMZÉSE II. 1. A JEGYZŐKÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A BENNE FELVÁZOLT IDEÁLIS HELYZET A püspök az egyházlátogatásra alaposan felkészült. Bíró Mártonhoz hasonlóan95 előre kidolgozott szempontrendszer szerint kívánt pontos képet kapni egy- egy gyülekezet helyzetéről: a megadott helyen megjelent lelkésztől és az elöljáróktól 12 kérdőpont alapján érdeklődött a lelkész személyéről, az egyházközség jogállásáról, népességéről, leányegyház meglétéről, a településen élő evangélikusokról, lelki ellátásukról, a helység jogállásáról, birtokosairól, az egyház helyzetéről, vagyonáról és jövedelmi forrásairól, a különféle járandóságok kivetésének és beszedésének módjáról, tanító és gondnok meglétéről, az egyházközség bevételeinek őrzéséről. További 2 kérdést a hallgatókat képviselő elöljárókhoz intéztek arról, hogy a lelkész megfelelően látja-e el hivatalát, s vajon erkölcsileg is példát mutat-e a közösségnek. Ezután a lelkipásztorhoz intéztek 9 kérdést, amelyek többsége a hallgatók valláserkölcsének, vallásos életének, egyházi adómoráljának, kisebb része a lelkész működésének (igehirdetés, könyörgés, ágenda megléte) felmérését szolgálta. Végül 8 kérdés következett, amely az iskolamester meglétére, származására, képzettségére, alkalmasságára, öltözetére, erkölcsére, javadalmazására, további szolgálatára vonatkozott. A válaszokat tömören jegyezték fel, s ebben a formában kerültek a végleges jegyzőkönyvbe. A 32 kérdés teljes körű helyzetfelmérést eredményezett. A kérdésekre adott optimális válaszokból a jól működő egyházszervezet, egyházközség ideális működési modellje rekonstruálható. A modell helyi szinten akkor működik jól, ha az egyházi törvényeket és szokásokat betartják, a lelkipásztor (minister ecclesiae), a hallgatók (auditores), valamint a szorgalmas és rátermett hivatalviselők (kurátor, dékán, harangozó, rektor, segédtanító) harmonikusan együttműködnek, s mindenki legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen teljesíti kötelességét. A közösség vezetője a lelkipásztor, akit törvényesen felszenteltek, s erről bizonyítványt is fel tud mutatni. (A formai követelmény - a bizonyítvány megléte - a képesítés nélküli, az egyháznak inkább kárt okozó vándorprédikátorok kiszűrésére szolgált, egyúttal az egyházfegyelem megszilárdítását célozta.)96 A jó lelkipásztor bűntelen ember, világi ügyekkel nem foglalkozik, csakis prédikátori hivatásának él. Családi élete példamutató. Isten igéjét lelkiismeretesen hirdeti, a vasárnapi textusokon kívül más igét is hirdet. Rendszeresen könyörgéseket is végez. Megtartja a 95 Bíró Márton 1746-ban 51 kérdőpontban mérte fel a veszprémi káptalan helyzetét. Későbbi egyházlátogatásain az adott plébánia működésének minden lényeges kérdésére kitért. PEHM 1934. 115- 117. 96 Az egyházkerület később is foglalkozott a vagabundusok kiszűrésével. 1770-ben pl. megtiltotta a gyülekezeteknek, hogy esperesi bizonyságlevél (bizonyítvány) nélkül ismeretlen prédikátorokat befogadjanak. 1771. június 19-20. kgy. 10. pont. OREL I. 1. a. A dunántúli református egyházkerület jegyzőkönyvei II. 424. 1783-ban a tataiaknak megtiltják, hogy a csavargó Száldobosi Pap Jánost felfogadják, mert őt az egyházkerületből előzőleg már kitiltották. 1783. június 24. kgy. 3. pont. Uo. 463.
