Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - II. Életút
II. ÉLETÚT A családi háttér felvázolása után lássuk az egyházlátogatást végző Torkos (III.) Jakab püspök életpályáját! Torkos (II.) Jakab második fiaként 1711-ben született.2 Először a pápai iskolában tanult.3 Tanulmányait Sárospatakon folytatta,4 majd 1733-1734-ben Zürichben, 1734-1735-ben Utrechtben járt egyetemre.5 1735-ben hazatért, májustól Pápán a kollégium rektora,6 majd októbertől az elhunyt Szikszai Pál helyére került másodlelkésznek Komáromi Sülye József mellé.7 Egyházi pályája csúcsára 21711. január 13-án keresztelték. PREI. Pápai I. sz. akv. 22. 3 Bár neve nem szerepel a törvényeket aláírt diákok között, tanulmányaira mégis két bizonyítékunk van. Az egyik, hogy az 1718-as diáknévsorban bátyjával, Istvánnal együtt szerepel a grammatikai osztály tanulói között. DREKK O. 1029. 5. KÖBLÖS 2006b. 147. A másik Naszályi István pápai prédikátor lelkipásztori naplójának ama bejegyzése, melyet felesége halálakor írt. Eszerint a búcsúztató verseket Torkos Jakab orátor és rétor szavalta el. 1725. Januarii. Die 5. estvéli 7 órakor 12 hetek alatt való sínlödése után e világbúi boldogúl ki múlt férjének, édes annyának és 5 gyermekeinek el felejthetetlen keserűségekkel életének 31dik esztendejében tiszteletes Naszályi István felesége, Miklós Susánna, kinek is tisztességes és nagy frequentiával való temettetése lett 6. eiusdem [mensis], Viz kereszt napján, dél után 1 és 4 órák között. Prédikállott tiszteletes Csúzi Joseff uram: 1 Sam. 15:32: Bizonyára el jött a halálnak keserűsége. Búcsúzó magyar versek szedettek öszve tiszteletes Újvári András uram, oskolánk professora által, el mondattak a parochiális ház kapuja előtt Torkos Jacob orator s rhetor által. Énekeltetett a deáki sereg által: Bizontalan voltát világ állapottyának. DREKK O. 430. 307. 4 1727-ben írja alá mint Jakobus Torkos Pápensis a sárospataki kollégium törvénykönyvét. HÖRCSIK 1998. 238. 5 Zürichi beiratkozása 1733-ban: HEGYI 2003. 94 (583. sz.). Utrechti beiratkozása 1734-ben: BOZZAY-LADÁNYI 2007. 148 (1589. sz.). Neve az utrechti egyetem anyakönyvében nem szerepel. Mégis vannak bizonyítékaink: egyrészt a pápai református nagykönyvtárban található kötetek, melyekbe Torkos Jakab tulajdonosként jegyezte be magát: 1728-ban Patakini, 1733-1734-ben Tiguri, 1734- 1735-ben Trajecti ad Rhenum helyszínekkel találkozunk. Emellett a zürichi városi könyvtárban megtalálható Torkos Jakab saját kezű kérvénye a zürichi akadémia látogatása érdekében, mellékelve Csécsi János sárospataki professzor, valamint a sárospataki tanári kar ajánlóleveleit. Ugyanitt található írásos hozzászólása is egy Johann Jakob Hottinger professzor előtt zajló disputához. TÓTH 1937. 5 (4. sz. jegyzet). PONGRÁCZ 1936. 140-141. Tóth Ferenc forrásgyűjteményében megtalálható az az általa Zürichben lejegyzett latin nyelvű, hálát nyilvánító beszéd is, melyet Séllyei István pápai prédikátor mondott el 1677. október 30-án, a gályarabok hazaindulásakor a zürichi városi és egyházi hatóság előtt. Raptim haec oratio in rei memoriam descripta manu et calamo Jacobi Torkos anno 1732. die 8. Maii. OSzK Kézirattár. Tóth Ferenc Analectái. Quart. Hung. 1043. II. föl. 85-92. Az Analecták katalógusa tévesen fordítja a szöveget, azt írja, hogy Torkos Jakabnak 1732. május 8-án Séllyei M. Istvánhoz intézett üdvözlő beszédéről van szó! TÓTH 1887. 241. Erről a kéziratról Thury sem tudott, ő csak egy német nyelvű változatát ismerte. THURY 1998. II. 200-203. Torkos Jakab nyilván itt tanulása alatt találta és másolta le az azóta eszerint eltűnt szöveget. Az utrechti egyetem névsorában nem szerepel, de Segesváry említi, hogy 1734-ben 12 magyar diák tanult Utrechtben, míg név szerint csak 11-et említ. Alighanem a 12. volt Torkos Jakab. SEGESVÁRY 1935. 27. 6 1735. szeptember 6: Tiszteletes Torkos Jakab uram Isten kegyelmességébűl az academiárul szeren- csessen be érkezvén azon akkor vacantiaban levő professori hivatalban ő kegyelme succedált, és die 16ta Maii anni currentis szép frequentiaval curralvan az oskolában patronus uraimék, solenniter lett introductioja és installatioja ő kegyelmének. PREI. Pápai I. sz. jkv. 79. 7 TÓTH 1937. 6. [14]
