Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
A pápai esperességben már nem kerülhetett a táblázatba öt 1732-ben megszüntetett Vas megyei egyház122 (Kerca123, Kerkáskápolna124, Rákos125, Szentpéter (Őri- szentpéter)126 és Velemér127).128 Az esperesség 1745-ben a következő egyházakból állt: Acsád (Nagyacsád), Adorjánháza, Becsvölgye, Borsosgyőr, Csetény, Csögle, Dörögd (ma Taliándörögd), Dudar, Felsőőr, Görzsöny (Nemesgörzsöny), Gyimót (Nagygyimót), Kéttornyúlak, Kovácsi (Pápakovácsi), Kúp, Mezőlak, Mihályháza, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Pad- rag, Pápa, Pirit, Polány (Magyarpolány), Réde, Szemere (Győrszemere), Szentkirály (Bakonyszentkirály), Szerecseny, Takácsi, Tapolcafő és Tevel (Adásztevel). Öt helyen feltehetőleg levita szolgált: Dákán, Dereskén (Pápadereskén), Egeral- ján, Szalókon (Nemesszalókon) és Tósokon.129 A következő években a pápai Esterházy uradalom130 helységeiben indult meg a támadás a reformátusok ellen, amelynek eredményeképpen 1749-ben Nórápon131 és Kovácsiban (Pápakovácsiban)132, 1752-ben Pápa városában133 és a közeli falvakban: Borsosgyőrön134, Gyimóton135 (Nagygyimóton), Kupon136, Nyárádon137, Szerecsenyben138 szűnt meg a szabad vallásgyakorlat. A falvakban ezt követően a megtűrt református tanítók tartották ébren a vallást. A Veszprém, Fejér és Zala vármegye egy részére kiterjedő veszprémi egyházmegyében 1745-ben a következő egyházak működtek (a felsorolásban dőlt betűvel jelöltük az 1747-es egyházlátogatásban érintett helységeket): Alsóörs, Arács (Bala- tonarács), Barnag (Magyarbarnag), Csicsó (Balatoncsicsó), Csopak, Csór, Csurgó 122 A Vas megyei református települések 1808-től a pápaiból kivált Őrségi Református Egyházmegyéhez tartoznak. Az egyházmegye történetét feldolgozta: PATAKY 1992. 123 Kercán katonaság bevetésével 1732. november 18-án foglalták el a templomot. PATAKY 1980.387. 124 Kerkáskápolna utolsó lelkésze Pápai Bodnár Pál volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 189. 125 Rákoson katonaság bevetésével 1732. november 20-án foglalták el a templomot. PATAKY 1980. 387. 126 Őriszentpéteren 1732. november 20-án foglalták el a templomot. PATAKY 1980. 387. 127 Veleméren utoljára Szentpéteri Keserű Bálint (1729-1732) lelkész szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 315. 128 Az őriszentpéteri anyaegyházhoz tartozó Sanyaházán élő Illyés Bálint elöljáró korabeli feljegyzése szerint Hodoson 1732. november 19-én foglalták el a templomot. Ezután a szenpéteriek 51 éven át Barabásszegre jártak istentiszteletre. PATAKY 1980. 387, 391. 129 A Tabella az 1756 körüli állapotot tükrözi, de ezeken a helyeken tíz évvel korábban sem volt lelkész. Tabella venerabilium tractuum et in his ecclesiarum... DREL I. 1. a. A dunántúli református egyházkerület jegyzőkönyvei II. 183-191. Tósokon már az 1720-as évektől leviták szolgáltak. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009a. 308. 130 Az uradalom XVIII. századi szervezetéről és gazdálkodásáról: FÜLÖP 1994. 131 Pehmnél nem szerepel. PEHM 1934. Az utolsó lelkész nevét az általunk fölhasznált kimutatásban (tabellában) sem jegyezték fel. 132 PEHM 1934. 457. 133 Pápán 1752. május 12-én szűnt meg a vallásgyakorlat. TÓTH 1941.171. 134 Pehm kimutatásából hiányzik. PEHM 1934. Utolsó lelkésze Bódogéi Lampért György volt. KÖB- LÖS-KRÁNITZ 2009a. 133. 135 Nagygyimót utolsó lelkésze Rádóci Baktai/Baksai Mihály (17457-1752) volt. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009a. 231. 136 Utolsó lelkésze Dávidházi Beke/Bekes Ferenc (1745-1752) volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 205. 137 Nyárádon 1741-1752 között Balikó János lelkész szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 246. 138 Szerecsenyben 1745-1752 között Túri Ferenc szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 293.
