Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
(Fehérvárcsurgó), Felsőörs, Füred (Balatonfüred), Hajmáskér, Henye (Balatonhe- nye), Inota, Iszkaszentgyörgy, Kádárta, Kislőd, Köveskál, Lovas, Moha, Monoszló, Nagyvázsony, Palota (Várpalota), Paloznak, Papkeszi, Pécsely, Rátót (Gyulafitárót), Rendek (Ajkarendek), Sóly, Szentantalfa, Szentgál, Szentistván (Királyszentistván), Szentkirályszabadi, (Szentkirályszabadja), Szőlős (Balatonszőlős), Tótvázsony, Udvari (Balatonudvari), Vámos (Nemesvámos), Vászoly, Veresberény (Vörösberény), Vilonya, Zánka. A felsorolt helységek közül Kislődön, Vászolyon és Zánkán levita szolgált. A következő években tucatnyi helységet ért támadás. 1747-ben elfoglalták Hajmáskért139, Kislődöt140, Sólyt (itt utoljára már csak iskolamester szolgált)141, 1748-ban Vászolyt142, 1750-ben Paloznakot143, 1751-ben Csopakot144, 1752-ben Rendeket145,1754-ben Arácsot146 és Lovast147,1755-ben Csicsót148,1756-ban pedig Udvarit149 és Zánkát150. A Fejér, Veszprém, Somogy és Tolna vármegyék egy részére kiterjedő pere- martoni egyházmegyében 1745-ben 30 anyaegyház volt prédikátorral, további egy egyházban (Kiskovácsiban) csupán levita működött. A püspöklátogatás során felmért egyházközségeket dőlt betűvel jelöltük: Almás (Magyaralmás), Battyán (Falu- és Szabadbattyán közös anyaegyház, filiája: Csikvár, Fejér vm.), Bodajk, Csajág, Csákberény, Enying, Felegres, Fokszabadi, Füle, Kajár (Balatonfőkajár), Kálóz, Kenese (Balatonkenese), Keresztes (Sárkeresztes), Kiskeszi, Kiskovácsi, Ladány (Nádasdla- dány), Lepsény, Maros (Siómaros), Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mór, Ősi, Pálfa, Peremarton, Polgárdi, Simontornya, Soponya, Szentmihály (Sárszentmihály), Szilas (Balhás és Szilas közös anyaegyház, később: Szilasbalhás), Tác, Városhídvég. 1746-ban Ősit151, 1747-ben Mórt152, 1749-ben Fülét153 és a csikvári filiát szüntették meg. 1751-ben a Kiskovácsiban154 szolgáló levitát üldözték el. 139 PEHM 1934. 460, 464. 140 PEHM 1934. 459. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 215. Kislődről 1747-ben űzték el Berényi Ferenc levitát. 141 Sóly vallásgyakorlatát 1749-ben szüntették meg. PEHM 1934. 464. 142 Vászolyban 1748-ban űzték el Kutasi István levitát. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 315. Elűzése után katolikus iskolamesterrel váltották fel. PEHM 1934. 458. (Évszámot nem közölt.) 143 Paloznakra egyúttal katolikus iskolamestert vezettek be. PEHM 1934. 458. 144 Csopakon és Lovason Terestyén József szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 143. 145 Rendeken 1745-1752 között Váci István lelkész szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 267. 146 Arácson 1749-1754 között Ladányi Miklós lelkész szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 120. 147 Ugyanezt az adatot hozza PEHM 1934. 458. 148 Csicsón (Balatoncsicsón) 1755-ben Szentpéteri József volt az utolsó lelkész. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 141. 149 Udvariban Borsodi János volt az utolsó lelkész (1741-1756). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 311. 150 Zánkán 1756-ban a tabella szerint Naszályi János levita működött. 1745-ben szolgáló elődjének nevét nem ismerjük. 151 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 110. 152 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 110. 153 Fülén 1745-1747 között Csákvári István lelkész szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 159. 154 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 110, 195. Solti István levita 1742-1747 közötti működéséről tudunk. Az 1751-ben szolgáló levita nevét nem jegyezték fel.
