Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Függelék - I. A katolikus vizitációval és a katolikus földesurak erőszakos fellépésével kapcsolatos iratok
mit épétteni. Azért említett méltóságos püspök occulatára egy papot és nemes vármegye szolgabiráját ki küldötte, minthogy pedig ezek tapasztalták és eö excellentiajának is úgy referálták, hogy semmit fundamentumbul nem épéttenek, hanem csak a’ régi templomot tatarozzák és némely hasadékokat foltoztattyák, azért említett méltóságos ur nékiek azt meg engedte, mondván: jobb, ha meg erösétitik, és belé jártok, hogy sem mind pusztán állyon. Ad 3®®: Tudgya a’ fatens, hogy minek előtte ide jött volna a’ kösségh, egy harangot vett, kinek árában Veszprimben lakozó Rigó Adámnak 50 forintal tartoztak, mellyet is most biráktul hallya, hogy méltóságos püspök urunk eö nagysága Rigó Adámnak azon 50 forintokat meg füzetett. Ad 4s®: Vallya a’ fatens, hogy eö maga mint ott lévő praedikator sem sze- méllyében nem haborgattatott, sem pedig hogy halgatoi az faluban meg ne tárcsák, az el menésre senkiiül sem kénszerittetett. Úgy szintén vallások szerint való praedikállásrul, könyörgés tétekül és gyóntatásiul nem tilalmaztatott, azért ezeket mind e’ máj nappiglan is szabadon végben viszi, mivel mindgyárt akkor bizonyos ház mind külömb maga lakására /:ahová is mindennémű jószágát, portékáját minden kár nélkül hordották:/, mint pedig arra való hely, ahol magok rendi szerint mindennémű functiot végben vihetnek, rendeltetett. Nem külömben vallya azt is, hogy valamiek a’ föllül nevezett templomban volt, mind azokat meg engedte eö nagysága, hogy magok tetzések szerént hozvást ki hordgyák, a’ mint kiis hordották minden akadál nélkül. Ad 5—: Vallya a’ fatens, hogy hallotta, hogy a’ helységbéliek Kenessey István uramnak levelek által tudtára adták csak hamar, a’ mik történtek rajtok, de irt-e valaki, adott-e instantiat eö fölségének, abban semmit sem tud, sem nem hallott. Eredeti: lappang. Másolat: VÉL A 39. c. Protocollum episcopale. III. 183-187. Kiadás, regeszta: 6. Hajmáskér, 1748. február 9. A hajmáskéri reformátusok azért folyamodnak Bíró Márton püspökhöz, hogy prédikátorukat és vallásgyakorlatukat megtarthassák. Kérésüket a püspök elutasítja. Nagy méltóságú veszprimi püspök és örökös fő ispány, nagy jó kegyelmes földes urunk! Már a hajmáskéri templom, mellyben mi excellentiadnak ugyan hajmáskéri szegén jobbágyi, Helvetica confession lévők, mint excellentiád méltóságos prae- decessorai, mind pedig excellentiád idejében is a’ mi isteni szolgálatunkat gyakor- lottuk, el vétetett. Már tisztelendő plebanus uram is excellentiád parancsolattyábul és kegyes rendelésibűi bé helyheztetett. Mind ezek által menvén rajtunk, a midőn alázatos reménséggel vártuk volna oratóriumunk helyének excellentiád által leendő assignáltotását, a’ helett kegyelmes urunk, fő tisztelendő generalis vicarius uram által excellentiadnak kegyelmes, ’s az éránt ki adott parancsolattyát vettük, hogy a’ [186]
