Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 73 A pápai főgondnokok müveit, jogot végzett, ügyvédként, táblabíróként vagy vármegyei tisztségviselőként ismert személyek voltak - azaz a nemesi elitet képviselték. A lelkésszel 1850-ig együtt elnököltek a gyűléseken, az 1850. február 10-én kiadott kormányrendelet ugyanis a lelkészre ruházta a presbitérium elnöki teendőit. E rendeletet azonban csak 1854 őszén hajtották végre.233 1 8 5 5-ben ismét sikerült elérniük a gondnoki tisztség visszaállítását.234 A kollégium- és egyháztörténet különösen Eőry János és Osváld Zsigmond presbiter és kurátor munkásságát emeli ki, melyet az egyházi élet újjászervezése terén fejtettek ki. A későbbi elöljárók közül Sebestyén Gábor a főiskolai nyomda felállításában (1838) szerzett érdemeket.235 A kollégium iskolai felügyelőjeként (oskolai inspectorként) többek közt Zsoldos János orvos, Kolmár János ügyvéd, Gáty István uradalmi mérnök, Eőri Szabó László, Sebestyén Gábor ügyész jeleskedett. A kurátor tehermentesítésére, az adók zökkenőmentes beszedésére 1808-tól kezdve évente segédkurátort választottak „a’ köz nép közül”.236 Ettől kezdve a gondnokot főkurátorként is emlegetik a források. A kollégium működésében a rendkívüli helyzetek kisebb zavarokat okoztak. Az 1809. évi napóleoni háborúban a Győr felé vonuló francia csapatok Pápát elfoglalták és kifosztották. A kollégium könyvtárát - a hagyomány szerint Márton István személyes fellépésének köszönhetően - megkímélték, a kassza kifosztásával azonban tetemes kárt okoztak.237 Az ellenséges hadmozdulatok és a háborús veszély miatt az 1808/09. évi tanévet és a következőt is lerövidítették. 1809 őszén később kezdődött a tanítás, a tanítóknak és tanároknak az év elején pótolniuk kellett az elmulasztott órákat. Az 1831-es nagy magyarországi kolerajárvány, mely a Dunántúl és Pápa lakosságát is megtizedelte, s Pápán is közel 1000 lakos halálát okozta,238 a tanév korábbi bezárásával és Mándi Márton István halálával okozott fennakadást. Az 1847/48. tanévben a pesti forradalom és a polgári átalakulás teremtett rendkívüli helyzetet. A főiskolai tanács 1848. március 17-én a rend és nyugalom fenntartására iskolai nemzetőrséget szervezett, majd május 22-én megtartották a tanévzárót, 233 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1854. október 8. sz. n. Gombás Mózes kurátor lemondása. 234 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1855. április 22. sz. n. Gombás Mózest újra gondnokká választják. 235 A nyomda felállításának költségtervezetét kidolgozó egyházkerületi bizottságnak rajta kívül még tagja volt Mórocza Dániel, Stettner György és Zsoldos Ignác is. DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyv. 1835. július 7-9. közgy. No. 115. 236 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1808. szeptember 11. No. 1. Nemes Barátit István segédkurátor megválasztása. A segédgondnok fö feladata az „egyházi adó” (gabona és készpénz) beszedése, az egyházi épületek felügyelete, az egyház jövedelmeinek gyarapítása volt. 237 TRÓCSÁNYI 1981. 154-155. Ólé Sándor (1884-1976) gimnáziumi tanulóéveire emlékezve, kiszínezve adja elő a legendás esetet, melyet Márton unokájától (lelkészétől) hallott. Vö. ÓLÉ 2004. 15. Márton szerepéről visszafogottabban WÖBER 2005. 19. 23S Veszprém megyében Pápa városában hunyt el a legtöbb beteg, szám szerint 998 fö a szeptember 6. és november 10. között dühöngő járványban. Vö. DÁVID 1984. 309. A vármegye és városi hatóság tehetetlenségéről 6 felvonásos komédiát írt Osváld Dániel. A kéziratban terjedő mü szövegét közli: MEZEI 2001.40-72. A kolerával kapcsolatban a református diákok garázdálkodásáról ír KISS 1908. 53-55.
