Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
74 Bevezető tanulmány s hazabocsátották a diáksereget.239 A főiskolások egy része azonban - tanári intés ellenére — nem hazafelé, hanem a főváros felé vette útját, hogy az újonnan szerveződő honvédzászlóaljak valamelyikébe jelentkezzék önkéntesnek. Közülük mintegy 25-30-an harcoltak a különféle csatatereken. A köveskáli Györfíy Endre Buda ostrománál szerzett súlyos sebesülésébe halt bele.240 Az 1848/49. tanévben a szabadságharc kitörése miatt a „felsőbb tanodákban” szünetelt a tanítás.241 A főiskola épületének földszinti két szobáját a Pápán Kosztolányi Mór parancsnoksága alatt szerveződő dunántúli kerületi önkéntes nemzetőrség (a későbbi 18., 46., 70. honvédzászlóalj) katonai ispotály céljára vette igénybe.242 A függetlenségi harc elbukását megtorlás követte. A volt honvédeket besorozták a császári hadseregbe. A főiskolai tanács megvédte a hallgatókat: nem volt hajlandó kiadni a hatóságoknak a volt honvédek listáját.243 A bukott szabadságharc után a modernizáció irányítását a nemzeti kormány helyett a bécsi birodalmi kormányzat vette át, amely első lépésként megszüntette az egyházi autonómiát, s vele az egyházkerületi világi fögondnoki tisztséget. Nagy Mihály püspökre 1860-ig, az egyházalkotmány helyreállításáig súlyos teher nehezedett.244 A változás a közoktatás terén azt jelentette, hogy 1850-ben, az abszolutizmus kezdeti időszakában bevezették az osztrák Thun Leó-féle tanrendszert, amely során a pápai kollégium nyilvános működési engedélyét szigorú feltételekhez (pl. többévi anyagi fedezet biztosításához, osztálytantermek és tornaterem meglétéhez, állandó tanárok — köztük német nyelvtanár - alkalmazásához, német tannyelvű oktatáshoz, stb.) kötötték. Mivel ennek az iskola nem tudott megfelelni, 1857-ig magánjellegűnek minősítették, aminek következtében a végzősöknek Sopronban vagy Győrben kellett érettségi vizsgát tennie. A Thun-rendszer időszakában (1850-1861) az egyházkerület önkormányzata megszűnt, a püspöki hivatal a császári-királyi kormányzat rendeletéinek puszta végrehajtójává vált. A közgyűlések megtartását a közigazgatási hatóságok engedélyéhez kötötték. A 8 osztályos főgimnázium, a 2 évfolyamos jogakadémia, a 4 évfolyamos teológia is szigorú állami felügyelet alá került. A súlyos helyzetben az egyházkerület kényszerpályára került, s döntenie kellett a kormányelőírásoknak megfe239 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. IX. 1848. tavaszhó (március) 17. No. 27. Az igazgató javaslatára, tail egyetemek'példájára önkéntesekből megalakítják a társaik békés viseletére ügyelő őrsereget. A pápai nemzetőrségről bővebben MOLNÁR 1986. 240 KIS 1896. 254., LAMPÉRTH 1931. 56-60. 241 A tanév történetéről a szakirodalom, Tarczy írásai és néhány fontos levéltári forrás alapján részletesen ír TRÓCSÁNYI 1948. 203-211. Szerinte a 6 évfolyamos gimnáziumra épülő 3 éves bölcsészeti képzés működött, a felvételi napló alapján azonban csak elemi iskolásokról és gimnazistákról beszélt. (Uo. 204., 207.) Kis Ernő tisztázta, hogy 1848/49-ben csak a gimnázium működött. Vö. KIS 1905. 212. 242 Az önkéntes nemzetőrség augusztus-szeptemberi szervezéséről HERMANN 2001b. 49-50. DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XII. 1848. nyárutó (augusztus) 26. No. 34. A főiskola földszintjén katonai ispotály kialakítása. A főiskolai tanács az egyház- kerület utólagos jóváhagyása reményében döntött, az ispotály kialakításával a főiskolai seniort bízta meg. 243 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. V. 1850. január 6. No. 19. Bocsor István igazgató azzal érvelt, hogy a volt honvédek adatait nem tudják, mivel azokat a helységek állították. 244 Az új fögondnokot, gr. Széki Teleki Gyulát 1860 őszén iktatták be hivatalába. DREL I. La. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1860. szeptember 19-22. közgy. No. 1. Az új főgondnok beiktatása, beszéde.
