Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 69 A főiskolai tanító- és papképzés 1832-ben egészült ki jogászképzéssel. A jogi képzés beindítása Stettner György (1799-1866) érdeme, aki 1848-ig állt a tanszék élén.212 213 Ekkor kormányhivatalt vállalt, helyét 1853-ig, a képzés átmeneti megszűntéig helyettes tanárokkal töltötték be. Hasonló sorsra jutott az állami követelmény- rendszer pénzügyi feltételeinek megfelelni szintén nem tudó debreceni jogakadémia is 1856-ban.211 Az alkotmányos időszak kezdetén, 1860 őszén az akadémiai hallgatók kérték a jogakadémia visszaállítását, melyet az egyházkerület is támogatott. Az 1861. augusztus 26-án Győrben tartott egyházkerületi gyűlés határozod a jogakadémia visszaállításáról.214 Az első tanévben 11 első-, 16 másodéves hallgatóval kezdődhetett az oktatás, mivel az 1860/61. tanévben már hallgatólagosan megkezdték az alapozó jogi tárgyak oktatását. A három évfolyamos akadémia a második tanszék felállítása (1864) után válhatott nyilvánossá. Az 1885-ig működő akadémia történeti hivatását abban látjuk, hogy a jogász értelmiséget a református egyház ügye melled kötelezte el.215 A jogi tanszék tanárán kívül kezdettől fogva másokat is bevontak az oktatásba. A reformkorban Bocsor István magyar közjogot, Tarczy Lajos észjogot, Liszkay József egyházjogot adod elő.216 A tanszék visszaállításakor a magánváltójog előadását Baráth Ferenc, az észjogét Kerkápoly Károly, illetőleg helyettesként Tarczy Lajos vállalta.217 Az első tanszék vezetője Gondol Gábor, a másodiké Körösi Sándor lett.218 Az akadémiai tanárok közti munkamegosztás fokozatosan elmélyült. 1785-ben felállították a bölcsészeti-számtani, 1791-ben a történelmi-nyelvészeti, 1801-ben a dogmatikai, 1839-ben a természettani-mennyiségtani, 1843-ban a szentírásmagyarázati, 1849-ben - Váli Ferenc vezetésével - a pedagógiai tanszéket.219 1856- ban a Kiss János professzor vezette egyháztörténelmi tanszékkel bővült a tanszékek köre.220 Mándi Márton újításának tekinthető az állandó professzori állások megszervezése: a meglévő mellé 1791-től megszervezték a második, 1801-ben a harmadik, 1832-ben a negyedik professzori állást, majd megkezdték az ötödik professzori állás alaptőkéjének előteremtését. Az anyagi erőforrások szűkös volta miatt azonban nem tudták a kívánt mértékben bővíteni a főállások körét - szemben Debrecennel, ahol 1798-ban 5, 1846-ban pedig már 11 tanszék működött.221 212 1848-ban nevét Zádona magyarosította. 213 DEÁK 2000. 282. 214 KIS 1896.280. 215 A jogakadémia 1861 utáni történetéről KIS 1896. 280-292., LAMPÉRTH 1931. 69-71., TRÓCSÁNY1 293-298. 2i,,KIS 1896. 221-222. 217 KIS 1896. 280. 218 KIS 1896. 292. 21,1 KIS 1896. 223-224. 220 KIS 1896. 279. 221 RÁCZ 1997. 52.
