Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
70 Bevezető tanulmány A korlátozott fejlesztési lehetőségek miatt Pápán nagy volt a professzorok leterheltsége, az alacsony szintű munkamegosztás nem tette lehetővé a szakosodást. A kevés tanár mellett fenn kellett tartani az elavult praeceptori rendszert.222 Hosszú távon csak kevesen maradtak meg a tanári pályán. Mándi küzdőtársa 1791-1805 között a tehetséges és ambiciózus Látzai Szabó József (1764-1828) lett, aki viszont a nyugodtabb és jobb megélhetést biztosító lepsényi lelkészi hivatalt választotta.223 A harmadik professzori katedrát 1801. június 5-én Tóth Ferenc (1768-1844), a későbbi püspök foglalta el, aki azt később a pápai lelkészséggel cserélte fel.224 Tóth Ferenc higgadtabb, kompromisszumkereső, ugyanakkor újító szellemű tevékenysége nyomán szilárdultak meg a korszerű kollégiumi gyűjtemények (múzeum, könyvtár, levéltár), valósult meg a népiskolai reform, a lelkészek továbbképzése, született meg a tudományos igényű egyháztörténet-írás.225 Az új nemzedék tagjai (Bocsor, Tarczy és társaik) biztos alapokon építkezhettek tovább. Az állások finanszírozását kisebb részt a pápai egyház, nagyobb részt a dunántúli egyházkerület gyülekezeteinek évenkénti áldozatkészségéből, a professzori alapokból, továbbá egyesek adományaiból biztosították. A tanárok fizetése készpénzből és természetbeni juttatásokból állt, fizetésüket az inflációhoz igazították. Az akadémiai évfolyamokon tanuló teológusokat és a joghallgatókat az egyház- kerület által kinevezett professzorok tanitották. Kiválasztásukban a döntést előkészítő pápai presbitériumnak és a főiskolai tanácsnak egyaránt meghatározó szerepe volt. Több esetben az is megfigyelhető, hogy az idős, betegeskedő professzorok jelölték ki utódukat kedvenc tanítványaik közül.226 Az intézményfenntartói jogokat gyakorló egyházkerületi közgyűlés rendszerint jóváhagyta a beterjesztett javaslatot. Ha két közgyűlés között megürült egy-egy állás, akkor ideiglenesen a főiskolai tanács gondoskodott annak betöltéséről. Az iskolai törvények kiegészítését is a tanács végezte az egyházkerület utólagos jóváhagyásával. 222 Eötvös Károly Tarczy pályájáról írva elnéző a régi tanrendszerrel szemben: Sok tanárt alkalmazni nem lehetett. A felsőbb oktatás terén a munkafelosztás elve nem is volt úgy gyakorlatban, mint napjainkban, de nekem úgy tetszik, mintha valódi tudósunk mégis lett volna annyi, mint most. Vö. EÖTVÖS 1909. 140. 223 Látzai kezdetben címzetes professzornak számított. Működéséről SZABÓ 1860. 22-23., TÓTH 1931. 54-60., 180. 224 L1SZKAY 1877. 5. 225 A könyvtárról BORSOS 1901., PONGRÁCZ 1931., SZABÓ 1986., 1987., a múzeumról LACZKOVITS 1987., a levéltárról KÖVY 1987. Tóth Ferenc gazdag könyvtára veje, Liszkay József jóvoltából a kollégium könyvtárába került. Vö. PONGRÁCZ 1931. 7. Tóth Ferenc nemcsak az egyházkerület népoktatásának modernizálását szolgálta, tagja volt Veszprém Vármegye Népnevelési Választmányának, amely 1838-ban adott javaslatot a népoktatás fejlesztésére. Veszprém Megyei Levéltár IV. 1. b. Közgyűlési iratok. 1838. június 18. No. 824. Választmányi vélemény a népoktatás fejlesztéséről. A szak- vélemény hangsúlyozta, hogy az egyházkormányzatnak nemcsak a vallásosság fenntartására kell ügyelnie, hanem a gyakorlati élet' mindennapi szükségei szerint megkivántató valódi, vagy úgy nevezett reál tudományokra is, hogy az iskolák életre tanító intézetekké váljanak. Ennek nyomán a népnevelési választmány tagja, Mórocza Dániel gazdaságtudományi kézikönyvet készített, melyet a dunántúli egyházkerület népiskolai tankönyvvé nyilvánított 1844-ben. MÓROCZA 1844. 226 Mándi Márton István köztudottan Tarczy Lajost és Pap Istvánt jelölte ki utódául - Tóth Ferenc püspök az előbbit támogatta. Vö. LISZKAY 1877. 56.
