Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
68 Bevezető tanulmány szigorú feltételekhez kötötte a soron kívüli előlépést. 1842-ben kimondták, hogy „egy év alatt két évi tudományos pálya” el nem végezhető.2051847-ben Parrag Gyula és Bóday Boldizsár „előrehaladott életkorú” V. éves gimnazistákat azzal a feltétellel vették fel a „bölcsészeti tanpályára”, hogy előbb a költészeti tanulmányokból kitűnő osztályzattal tesznek magánvizsgát.206 Lövi Móric rabbinövendék nem sokkal később azt kérte, hogy egy év alatt több gimnáziumi osztályból tenne magánvizsgát, hogy bölcsész lehessen.207 Számos példa tanúsítja, hogy az iskolai fokozatok közötti átlépést rugalmasan kezelték. A gimnáziumi oktatásra épülő akadémiai (főiskolai) képzés a „felsőbb oskolákat” foglalta magában: egy filozófiai (bölcsészeti), egy teológiai és egy jogi tagozatból állt. A teológiai akadémia az 1795-ben jóváhagyott tanterv alapján kezdetben hároméves, 1804-től 4 éves, 1815-től 5 éves képzésben részesítette a papnövendékeket. A négyéves rendszerben a bölcsészeti tárgyakat az első két évben adták elő. Az ötéves rendszerben a filozófiai kurzust két év alatt végezték el, a harmadikban ismételtek, ugyanakkor már a teológia professzor is megkezdte tárgyai tanítását. Az ötödik évfolyam elvégzésével számított valaki pályavégzett teológusnak.208 A hallgatók ezt követően látták el a köztanítói feladatokat. Akiknek nem jutott állás, azok a VI. vagy VII. évfolyamban is bent maradhattak, s a teológiából vagy más tudományból „repetáltak”, emellett német vagy más nyelvet tanultak. Az 1819-ben bevezetett tanterv az akadémiát 5 évfolyamosra osztotta: a bölcsészeti tárgyakat három évig tanulták, a papnövendékek harmadikban megkezdték a teológiát, melyet további két tanéven át tanultak.209 A bölcsészeti szak második- harmadik évfolyamán pedagógiát és didaktikát is tanultak, amelyre nemcsak a leendő tanítóknak, hanem a lelkészeknek is szüksége volt, hiszen ők felügyelték a tanító munkáját és az iskolát. Az előadásokat az 1810-es években a professzorok a kis és nagy előadóteremben felváltva tartották délelőtt 7-10 óra, délután 2-5 óra között.210 A teológiai professzor 1818/19. tanévtől kezdve a bölcsészeknek 6 hetes teológiai alaptanfolyamot tartott, hogy ha „oskola mestereknek” mennek, tudjanak a gyermekekkel bánni.211 elnevezés is divatozott. Ezt világosan mutatja 1818 őszén Varga Lajos esete, aki a nyári vizsgán subscribált, de nem tanult tovább, semmi felsőbb tudományokat nem hallgatott, ezért iskolai bizonyítványt kért. Mivel „Oratoriat és Logicat és ezekkel edgybe köttetett tudományokat végzett”, kiadták számára a bizonyítványt. Ezzel már bármely elemi iskolába elmehetett tanítani. Uo. II. 1818. október 19. No. 4. 205 Tatay Károly másodéves diák 1842 decemberében azt kérte, hogy őt a harmadéves diákok (bölcsészeti hallgatók) közé vegyék fel, mivel Modorban a világtörténetet, „magyarhon történetét” és a filozófia egy részét is tanulta, a hiányzó bölcsészeti tanulmányokat az év hátralévő részében a fizikai tanulmányok mellett el tudja végezni. DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. IV. 1842. december 5. No. 12. Tatay Károly folyamodása. 206 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XXIV. 1847. nyárhó (július) 28. No. 84. 207 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XXVIII. 1847. őszhó (október) 9. No. 97. Lövi kérelmére a gimnázium igazgatójától vártak szakvéleményt. 208 Az 1795., 1815. évi latin nyelvű tantervet közzéteszi KIS 1896. 206-211. 209Az 1819. évi tantervet közli KIS 1896. 214-216. 210 DREL 1. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. II. 1818. október 19. No. 9/e. A két auditórium órabeosztásának meghatározása. 211 KIS 1896.215.
