Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
66 Bevezető tanulmány 1845-ban a helytartótanács a városi négyosztályos népiskolákban az utolsó osztályban a német nyelv oktatásának bevezetését szorgalmazta, de magán az oktatási szerkezeten nem változtatott.189 Ez nem számított újdonságnak, hiszen a dunántúli egyházkerületben a német nyelv tanítását a felsőbb elemi iskolában a szülők kérésére már a század elején is fontosnak tartották.19“ Az abszolutizmus kezdetén a kormányhatóságok a gimnázium és népiskola szétválasztását írták elő, így az egyházközség 1851-ben kénytelen volt megszervezni a Pápai Református Elemi Iskolát. Az egyházközség a gimnáziumi tanítók fizetésére adott 180 váltóforintot Pálfy Pál alapítványával kiegészítve, 100 ezüstforint fizetéssel szervezte meg a tanítói állást.191 A kántort eltiltották a fiúk további tanításától.192 A három évre megválasztott tanító, Kis Ignác kezdetben a kollégiumban tanított. Később az öregtemplom udvarán megépített elemiben folyt az oktatás.193 Az iskola felügyeletét a pápai egyház végezte. 1854-től a város - a katolikus elemi iskolákhoz hasonlóan — a református iskolát is segélyben részesítette.194 Az elemit befejező, de tovább nem tanuló fiatalok 15 éves korukig az 1856-ban megszervezett ún. Vasárnapi Iskolába jártak.195 1857-ben 102 tanuló (62 fiú, 40 lány) járt a mindennapi elemi iskolába.196 Algimnázium 1819-ig hatosztályos, 1819-1839 között kilencosztályos (6 gimnáziumi és 3 líceumi osztályra tagolódó, emelt szintű képzést biztosító) középiskolaként működött 5 köztanító {publicus praeceptor) keze alatt. A végzett teológusok közül kijelölt köztanítónak elvileg 3 évig kellett tanítania, de indokolt esetben egyévi szolgálatot is elfogadtak.197 1839 őszétől 1850-ig ismét hatosztályos lett a gimnázium 6 praeceptorral, melytől elkülönült a hároméves filozófiai kurzus és a teológiai akadémia.198 A líceumi harmadik osztály már átmenetet képezett a teológiai és jogi fakultás irányába. 189 DEÁK 2000. 248. 190 1806-ban az aranyosi oskolamestert kötelezték a német nyelv tanítására. A döntést a következőképpen indokolták: minthogy a ’ német nyelvnek és írásnak megtanulása mái világban edgy a' legszükségessebbek közzül való volna, és valaminthogy ez a ’ nagyobb oskolákban rendesen tanittatik is, a kisebb oskolai tanítónak is tőle telhetőleg teljesiteni kell a szülők ezirányú kívánságát. DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1806. május 12-13. közgy. No. 11. Csejtei István aranyosi prédikátor panasza a német nyelvet tanítani nem akaró oskolamesterre. 191 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1851. augusztus 3. No. 1. Az elemi iskola megszervezése. A tanító a tanítást egyelőre a kollégiumban végezte, ott is kapott szállást. 192 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1851. augusztus 31. No. 2. Végzés arról, hogy a kántor többé fiúgyermekeket nem taníthat. 193 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1851. augusztus 3. No. 2. Kis Ignác tanító megválasztása 3 évre. Az ótemplom udvarán a két tantermes elemi iskola 1875-ben épült fel. Vö. JILEK 1905. 244. 194 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1854. január 8. No. 2. 195 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1856. április 6. sz. n. „Jádi tanár úr” 40 forint évi fizetéssel vállalta a vasárnapi iskolában való tanítást. 196 JILEK 1905. 245. 197 A jó felkészültségű és tanítóságra alkalmas Szűcs István egyéni körülményeire hivatkozva csak az 1842/43. tanévre vállalta a tanítást. A főiskolai tanács elfogadta indokait, s engedélyezte a könnyítést, mert úgy látta: a „hivatalrai erőtetése több rosszat szül mint jót”. DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XVII. 1842. nyárelő (június) 9. No. 77. 198 Erről részletesen KIS 1896. 171-224.
