Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
97 ellenszegülés miatt bármiféle sérelem érte őket vagy bármiféle változtatást szenvedtek, ennek következtében valamilyen jótétemény járna nekik, erre vonatkozóan várják ki ugyanezen törvénycikk által felállított kegyes bizottság [tevékenységének] végeredményét. Minden ilyesféle eseménnyel kapcsolatban pedig nem másképp, mint a legutóbbi pozsonyi országgyűlés ezen 30. törvénycikkének szövege szerint [kell eljárni], mely így szól: ,,[Ő Szentséges Felsége] igen kegyesen elrendelte, hogy az ily eseteket a királynak és országnak törvény útján kirendelt biztosai vizsgálják ki, és miután Ő Szentséges Felségének korábban jelentették, ennek kegyes jóváhagyása alapján rendezzék el és végezzék el a kellő végrehajtást, és mindent állítsanak vissza a törvénycikkek szerinti állapotba és azoknak a királyi magyarázatok szerinti valódi értelmébe, és abban őrizzék meg, figyelmen kívül hagyva bárki ellentmondását.” 13. [Bécs], 1719. szeptember 30. A kancellária javaslatot tesz a királynak különféle vallási sérelmekkel, többek között a pápaiak szabad vallásgyakorlatának engedélyezésével kapcsolatban. Fennmaradási formája: eredeti. Lelőhely: MÓL, Magyar Királyi Udvari Kancellária Levéltára. A 1. Originales referadae 1719. N° 8. 1- 4, 27-30. Kiadás, regeszta: — Referada in negotio religionis contra contumaces Acatholicos Levenses, Báttienses, Tóth Vezekenienses et Papenses. Ad Sacratissimam Romanorum Imperatoriam ac Germaniae, Hispániámul, Hungáriáé, Bohemiaeque, etc. Regiam Maiestatem, dominum, dominum cle- mentissimum humillima propositio introscriptae Regiae Cancellariae Hunga- ricae Aulicae. Sacratissima Caesarea, Regiaque Maiestas, domine, domine naturaliter clementissime! Posteaquam superioribus non ita dudum evolutis, utpote 1716. et 1717., non secus 1718. annis ad humillimam domini cardinalis, serenissimi ducis de Saxonia, qua principis archiepiscopi Strigoniensis et archidioecesani, prout et nonnullorum aliorum etiam dioecesanomm episcoporum successive factam instantiam in negotio religionis per Augustanae et Helveticae confessionum sequaces genuinum sensum articulorum in annis 1681. et 1687. diaetaliter conditorum, ac expost per regias explanationes in anno 1691. declaratorum in favorem suum perperam detorquentes et excedentes certa benigna mandata, uti
