Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
88 uraik avagy a kincstár jószágain [élő] falusiak, az ország békéjének és nyugalmának a javáért sem Ő Királyi Felsége, sem tisztségviselői, sem saját földesuraik semmilyen módon vagy semmilyen ürüggyel ne zavarják vagy akadályozzák meg saját hitvallásukban, és vallásuk szabad gyakorlásában és használatában.657 De a főmagasságú bíboros és fenséges szász herceg, eme Magyar Királyság prímásának a folyamodó ágostai és helvét hitvallásnak elkötelezett dunántúliak kérvényéhez Nagyszombatban, ő fenséges és főmagasságú érseki udvarában az 1714. év június hónapjának 22. napján kiadott jeles és kegyes magyarázata és nyilatkozata is kifejezetten elismeri és szorgalmazza, hogy a vallás kérdésében addig legutóbb kiadott legkegyesebb császári és királyi rendelet folyományaként a vallásgyakorlat ügyében minden teljesen ugyanabba az állapotba legyen visszaállítva, amiben előtte, egészen az említett zavargások kezdetéig volt, és a mélyen tisztelt igen kegyes rendelet ezen igazi értelmezésével ellenkezve egyik országlakó se akarja vagy szándékozza zavarni kölcsönösen a másikat a vallásgyakorlatot illetően, se a katolikus vallású, akár pap, akár világi, se az ágostai vagy helvét hitvallásnak elkötelezett személyek, és közülük egyiküknek se lehessen bármit Ő Szent Felsége ezen legkegyesebb rendelete ellenében cselekedni.658 És végül: mivel a vallásgyakorlat ügyével kapcsolatban bárhogyan és bármilyen módon támadt minden viszályt az 1715. évi 30. törvénycikk rendelkezése szerint másként nem, kizárólag csak a királyi és országos megbízottak révén lehet megoldani és szétoszlatni, ezért a folyamodóknak az emlegetett országgyűlésileg elrendelt bizottság eredményéig várakozniuk kell, azonközben pedig azokat, akiket [jogaiktól] erőszakkal megfosztottak és [jogaikban] megcsorbítottak, abba az állapotba kell újra visszahelyezni és visszaállítani, amiben előtte és egészen az említett mozgolódásokig voltak, és egészen addig [abban] kell sértetlenül és zavartalanul megőrizni. Ezért ezen felséges Magyar Királyi Udvari Kancelláriát - az ugyanennek korábban benyújtott igen alázatos kérvényeinkhez visszatérve, és az azokban kétség nélküli jogaink védelmére és megóvására felhozott törvényes és megalapozott okokat, valamint a gróf urak által előterjesztett átgondolatlan és alaptalan keresetet megcáfoló érveket újra felidézve, és ezekhez továbbra is erősen ragaszkodván — jelen levelünkkel újra és újra igen alázatosan kérjük, hogy méltóztassék ilyetén szenvedéseinket, üldöztetéseinket és sérelmeinket atyailag szívére venni, és az annyiszor és a vallás ügyében intézkedő oly sok kegyes császári és királyi határozat és rendelet, valamint országgyűlésen elhatározott intézkedés és törvény sértetlenségének és épségének érdekében ezen köztünk és a fent emlegetett gróf urak között vallásunk fennebb írt gyakorlásának ügyében keletkezett ellentét kivizsgálását és eldöntését [elrendelni], valamint ugyanezen folyamodó gróf urakat is, hogy ugyanennek a kimeneteléig várakozzanak, a legutóbbi pozsonyi országgyűlés említett 30. törvénycikkének végrehajtása érdekében ezen vallásügyben támadt ellentétek miatt országgyűlésileg elrendelt bizottsághoz utasí657 Az 1647. évi 5. törvénycikk az I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel (1630-1648) 1645- ben kötött linzi béke szövegét cikkelyezi be, ennek első pontja az 1608. évi koronázás előtti törvényekre hivatkozva a nemesekre, szabad városokra, kiváltságolt mezővárosokra és a határvidéki katonákra nézve, második pontja pedig a parasztságra nézve mondja ki, hogy vallásuk szabad gyakorlásában nem szabad őket háborgatni, akár a határszélen, akár mezővárosokban, akár földesuraik vagy a kincstár falvaiban élnek. MÁRKUS 1900a. 421-423. 658 Keresztély Ágost szász herceg, bíboros, esztergomi érsek levele a 6. sz. dokumentumban szereplő § jelű melléklet. Személyéről az 506. jegyzet tájékoztat.
