Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
85 szerencsétlen és kevéssé helytálló előterjesztésükre ugyanezen gróf urak részére még a nemrég elmúlt 1718. év november hónapjának 5. napján, azonban az 1563. évi 80. és az 1625. évi 12. törvénycikkek követelményeinek különben rendkívül szükséges figyelembe vétele nélkül652 lett kibocsátva. Mi jogainkban eddig rendkívüli módon bízván a mi teljes mértékű legkegyesebb visszahelyezésünk érdekében könyörögve eme felséges kancellária közvetítésével a legalázatosabban visszatértünk mélyen tisztelt Ő Szentséges Császári Felségéhez, és részint eddig szabad és zavartalan vallásgyakorlatunk, részint pedig imaházunk, paplakunk és iskoláink természetesen az említett gróf urak minden joghatóságán kívül eső telkeinek jogos és törvényes birtoklását ésszerű, erős és hatásos érvekkel, az ország törvényeinek, szokásainak, valamint a császári és királyi rendeleteknek a felsorakoztatásával elégségesen kifejtettük és bebizonyítottuk. Végül mégis, mielőtt a neki benyújtott kérvényünket a feljebb említett Szentséges Felségnek előterjesztette volna, ezen felséges kancelláriának úgy tetszett, hogy még az éppen most elmúló 1719. év március havának 21. napján kiadott bizonyos kegyes és atyai rendelete tartalma révén közli az előbb említett tekintetes Veszprém vármegyével fentebbi indítékainkat és megokolásunkat azzal a céllal, hogy ez egy rövid határidőn belül igaz tudósítását eme felséges kancelláriának ne késlekedjen minél előbb felküldeni, miután meghallgatta a már korábban emlegetett gróf urakat vagy ezek képviselőit ugyanezzel kapcsolatban, leginkább pedig arról, 1. vajon ugyanezen gyakran emlegetett gróf urak az egész feljebb említett Pápa mezővárost korlátlan földesúri jogon birtokolják-e? 2. Azok a telkek, melyeken a fentnevezett imaház és iskoláink vannak felépítve, eme korlátlan földesúri joghatóságnak vannak-e alávetve? 3. és hogy vajon a nem oly régen lecsendesített magyarországi belső mozgolódások idején hogyan is erősítettük meg magunkat itt, Pápán mi, akik a helvét hitvallásnak vagyunk elkötelezve?, ezenközben pedig az imaházon kívül és külső emberek részvétele nélkül nekünk, együvé összejönni akaró pápaiaknak magán vallásgyakorlatunkat engedélyezheti. És bár mi éppen ezen kegyes rendelet kihirdetésére és felolvasására alapozván, mely az emlegetett tekintetes Veszprém vármegyének korábban éppen akkor, még tudniillik áprilisban tartott bizonyos kisgyűlésén történt, imaházunkon korlásától és áruik eladásától, elkobzott javaikat pedig adják vissza. TÓTH 1941. 124. TRÓCSÁNYI 1981. 52. Ebben a sorban a Veszprém vármegyének címzett, 1718. november 5-én kelt parancs valóban a harmadik azok között, melyek VI. Károly császár rendeletéi között a pápai protestánsok ügyében intézkednek. 652 Az 1563. évi 80. törvénycikk szerint ha a király valamely panaszos beadvány alapján bocsát ki rendeletet, beleilleszti a rebus sic — ut praefectur — stantibus et sic habentibus, vagyis ha a dolgok csakugyan úgy állnak, ahogyan elő lettek adva záradékot. Amennyiben az, akihez a parancs intézve lett, hamisnak nyilvánítja a panaszt, a panaszos kötelessége bíróságon bizonyítani igazát. A bíróság az elmarasztalt felet az ügy súlyosságát mérlegelve büntesse meg. MÁRKUS 1899. 529. Az 1625. évi 12. törvénycikk minden bizonnyal elírás, illetve az eredeti kézirat félreolvasása, mivel egészen más témáról szól. Helyette a 4. törvénycikk szerepelhetett, mely szigorú büntetéseket helyez kilátásba azokra nézve, akik a királyi rendeleteknek (mandatum) nem engedelmeskednek, és számszerűen többek között az 1563. évi 80. törvénycikkre is hivatkozik. MÁRKUS 1900a. 243, 245. Ebben az esetben a törvény követelményei közül kettő sem teljesül: az 1718. november 5-i rendeletben nem szerepel a fenti záradék, emellett annak ellenére, hogy a reformátusok a panasz érveit hamisaknak tartják, az Esterházyak mégsem bírói úton keresték az orvoslatot.
