Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)

A közölt forrásokról

86 kívül egy bizonyos telekre bevezettük magán vallásgyakorlatunkat ezen felséges kancellária engedélye és a már említett vármegyei kisgyűlés jóváhagyása alapján, és ugyanennek használatában és gyakorlatában pedig mindmáig békésen és zavar­talanul megmaradtunk és jelenleg is megvagyunk anélkül, hogy valaki is ellent­mondott volna, ezután az ezen tekintetes Veszprém vármegyének néhány ezt követő gyűlésén igen kitartóan, de hatástalanul sürgettük a végrehajtást azon tájékoztatásra vonatkozólag, melyet ezen felséges kancellária fentebb idézett kegyes rendelete kért a fenti ügyben, és végül igen erősen reméltük, hogy ezen tekintetes Veszprém vármegye a tudniillik a legutóbb elmúlt június hónap 26. napján itt, Pápán ezen vármegye karait és rendjeit alkotó urak ünnepélyes és népes gyülekezetében tartott legutóbbi közgyűlés alkalmával a felséges kancellá­ria kegyes és jogos kívánsága szerint mindkét felet elégségesen meghallgatja, ezen ügyet érintő kérdés tartalmát az előbb emlitett módon komolyan és ponto­san kivizsgálja, és azután erről ugyanezen felséges kancelláriát őszintén és körül­tekintően tájékoztatja, és ezek teljesítéséért a legalázatosabban folyamodtunk hozzájuk. Nemcsak hogy nem teljesült ezen felséges kancellária óhaja és rendelete, ha­nem még ráadásul a méltóságos és főtisztelendő Otto Johann Baptist Volkra gróf, veszprémi püspök mint ezen vármegye örökös főispánja,653 akinek egyébiránt kötelessége lett volna a feleket és a tekintetes gyülekezetei ezen üggyel kapcso­latban meghallgatni, és ugyanennek állapotáról pontosan tájékozódni, nem tudni, mire való tekintettel, de vélhetőleg vallás[unk] merő gyűlöletéből kifolyólag is, a karokat és rendeket alkotó előbb említett urak ezen gyülekezetében és ülésén nyomban, mielőtt ezen felséges kancellária fentidézett kegyes rendeletét függe­lékeivel együtt ismertették volna, miután előzőleg egy bizonyos törvény elé idé­zés megtörtént, a gyakran említett gróf urak ügyét felkarolta, az ő pártjukat fogta, és hatalmi úton megvédte, és saját egyéni ítéletével ezentúl nekik enged­te át a korcsmáltatás, a pallosjog, a kegyuraság, valamint a vásártartás és az útadószedés [jogának] teljeskörű és egyedüli [alkalmazását] - noha ezen jogok máskülönben nyilvánosak és közösek úgy, hogy ha egy nemes valakit a piacté­ren vagy egy utcán megütne, őt ugyanezen gróf urak pandúrjaik révén elfogathat­ják és a várban bilincsbe verethetik és bebörtönöztethetik, következésképpen mi, nemesek csupán a közös levegőt leszámítva adományos telkeinken és házainkon kívül tulajdonképpen semmiféle joghatósággal nem rendelkezhetünk és semmi tevékenységet nem folytathatunk. De azután is, hogy kérésünkre végre felolvasták ezen nagyságos kancellária korábban említett rendeletét, melynek tudniillik a végrehajtása érdekében állan­dóan folyamodtunk, a gyakran emlegetett Esterházy József gróf úr a korábbi ke­gyes királyi rendelet gróf urak által fortélyosan kicsikart tartalmához és mondan­dójához ragaszkodni kívánván a karokat és rendeket alkotó urak korábban emli­tett gyülekezete előtt ezen kancellária szavahihetőségének megsértésével azt a kérdést tette fel, hogy vajon ezen felséges kancellária természetszerűleg a kirá­lyi rendeletet megváltoztathatja-e, és annak végrehajtását megtilthatja vagy akadályozhatja-e? És így komolyan sürgette és sürgették ezen felséges kancellária 653 Otto Johann Baptist Volkra heidenreichsteini gróf, veszprémi püspök (1710-1720). 1665- ben született, 1698-tól pozsonyi prépost, 1700-tól scardonai választott püspök, 1710-től veszprémi püspök. 1720-ban halt meg. PFEIFFER 1987. 62-64. A veszprémi püspök egyben a vármegye örökös főispánja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom