Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója

Nemes Székely János, a naplóíró

A magánélet történetéből csak emléknyomok kerültek a naplóba. Az. autoriter családi tradíció értelmében az apa viselt dolgai nem tartoznak a fiúra, még kevésbé a leányra.85 86 A nemek kapcsolatáról az elhallgatás mond a legtöbbet. A férfiak számára nem volt fontos az asszonyok hétköznapjainak, a háztartásban, gazdaságban és közösségben játszott szerepének megörökítése. Székely szűkszavú megjegyzéseiből arra következtethetünk, hogy szerette édesanyját, első feleségét, és nagy fájdalmat érzett gyermekei elvesztésekor. A naplóírás ezekben az esetekben lelki vigaszt is jelentett számára. Fájdalmát több esetben versben írta ki magából.

Naplója helyett az „oskolai jegyzőkönyvekből” tudjuk meg, hogy gyermekei nevelését fontosnak tartotta. János fiát négy és fél évig (1821-1825), Juli lányát három és fél évig (1832-1835), Zsófi lányát négy évig (1836-1840) járatta iskolába, s mivel jól tanultak és keveset hiányoztak, biztos, hogy a helyi közösség által elgondolt szükséges tudás birtokában kezdték a paraszti gazdálkodást.86

Őszinteségre vall, hogy rossz tulajdonságait - csökönyösségét, hanyagságát, iszákosságra való hajlamát - is feltárja az olvasó előtt. Az alkohollal folytatott küzdelme nyomon kísérhető naplója lapjain.

Viszonylag kevés információt kapunk tárgyi és társadalmi környezetéről. Tudjuk, hogy egy három osztatú, „három derékból”, vagyis szobából, konyhából, kamrából álló, vályogtégla falú, nádtetős házban élt, melyet a régi mellé épített az udvaron. Építéséhez kőműves segítségét is igénybe vette, de karbantartásáról később már maga gondoskodott. Az egyik házban fia, a másikban ő és felesége élt. A lakberendezésről csak elszórt adatokat közöl. Leírásából kitűnik, hogy értékeit, így megtakarított pénzét lakattal zárható ládában tartotta. Pincéjében a saját felhasználásra szánt, mástól vásárolt somlai bort akós hordókban

85 ANCSEL 1984. 133.

s<’ DREL III. 42. A Csöglei Református Egyházközség iratai. „Oskolai Protocollum” 1824-1841. A reformkori népiskola még sokban hasonlított a XVIII. századira, ugyanis különböző évjáratú gyermekek tanultak egy-egy osztályban; az adott gyermeken múlott, hogy továbblép, vagy még egy félévet ugyanabban a csoportban tanul. A lányoknál nagy volt a lemorzsolódás, csak néhányan végezték el a tantervben előírt III. osztályt.

26