Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró tárolta. A kertben állhatott a méhese, melyet főként fia gondozott87 A gazdálkodáshoz a „méhész könyvet” is sűrűn forgatták.88 Kúriája végén nagy istálló állhatott, mert számos ökröt, marhát, lovat tartott. Az állattartás életritmusát is befolyásolta, mert éjszaka is figyelni kellett a jószágra. Jómódú gazdához illően cselédet, s egyszerre több szolgalegényt alkalmazott, ugyanakkor maga és felnőtt fia is dolgozott a gazdaságban. A terményfelesleget piacon értékesítette, s több alkalommal - spekulációs céllal - maga is vásárolt fel terményt, ami vállalkozó szellemre utal. Annak ellenére, hogy Székely közösségi, embernek számított, a közösségi összejövetelekről (pl. falugyűlésről, eklézsiái ülésről, megyegyűlésről, tisztújításról) elvétve vagy egyáltalán nem tesz említést. Nem beszél a helyi köznapi és ünnepi szokásokról (pl. farsangi vígasságokról, karácsonyi, húsvéti ünnepekről, a köznemeseknél oly gyakori atyafiságos látogatásokról) - feltehetőleg azért, mert ezek magától értendő dolgok voltak a számára. A különféle események feljegyzésével - azok megörökítésén túlmenően - Székelynek határozott pedagógiai célja volt: az élettapasztalatok tanulságait leszűrve nemcsak a maga, hanem utódai jobb gazdálkodását és boldogabb életét is elő kívánta segíteni. A faluközösség hagyományos rendjében és idejében élő, s a külső körülményeknek kiszolgáltatott gazda számára külső tanácsadókra és tanácsokra volt szükség a helyes életstratégia kialakításához..89 87 1870-ben a devecseri járásban - a Marcal és Somló vidékén - 58 község közül egy (Pápasalamon) kivételével mindenütt tartottak méhet, Csöglén 30 kast számláltak össze. • 88 Az egész országban, de különösen Veszprém és Zala megyében népszerű volt Márton Gábor köveskáli református lelkész műve (Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816.), melyet uradalmi fiskálisok, tiszttartók, vármegyei táblabírák, papok, jegyzők is olvastak. A környéken megvolt Békássy Imre köznemes, Herbst József kislődi r. k. káplán, Hetessy Imre mezőlaki református oskolamester, továbbá Átal Antal görzsönyi, Nagy János kéttornyúlaki, Szalai János miliályházi református prédikátorok könyvtárában. A szerző tapasztalata szerint egy kasból 6 év alatt 1256 forint 30 krajcár tiszta jövedelemre lehet szert tenni - a méhtartás „három annyinál-is több hasznot ád, mint a’ gazdaságnak akármellyik más ága”, (i. m. Élőbeszéd, XV1I1-XIX.) 89 A premodem és modem időstruktúrákról KOHL] 1990. 175-212. 27
