Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró Francsics Károllyal, a veszprémi borbélylegénnyel szemben Székely számára a mindennapok apró jelenségei, a személyiség belső világának megjelenítése, az intimitások teljesen érdektelennek tűntek. Míg Francsics belső vívódások közepette küzdött az önálló egzisztenciáért, a családért, addig Székely számára mindez a nemesi község társadalmi közegében természetszerűen megadatott. A napló kétféle szerkesztési elvre épül. Az 1808-1835 közötti szövegrész a meglévő írásos feljegyzések felhasználásával készült visz- szatekintésnek, visszaemlékezésnek is felfogható. A szelektív emlékezetnek köszönhetően írónk számos fontos esemény rögzítésétől eltekintett.90 1835-től kezdve a napló ritmusát a naptári évek, évszakok ciklikus váltakozása adja. Az éven belüli feljegyzések időrendjét a mezőgazda- sági munkák ütemezése határozza meg. Az időjárás, a tavaszi szántásvetés, nyári aratás, takarulás, cséplés, majd őszi vetés, a termények értékesítése állandóan visszatérő motívumok, és a napló textusát strukturáló tényezők. Az eseményeket többnyire a naptári nappal, ritkábban az egyházi év jeles napjaival (esetleg mindkettővel) jelöli, de az utóbbiaknak szakrális tartalma alig van. Szent Pál, Gyertyaszentelő napja, Húshagyó kedd az időjárás vagy a munkák állásának viszonyítására, Szent György nap a vetés állapotának, „Sarrós nap” (Sarlósboldogasszony) az aratás közeledtének, Szent Márton napja az őszi hideg idő megjelölésére szolgált. Egy-egy napon belül a naphoz igazodva méri az időt. Bár zsebórája is van, a népi naptár eszköztárát is használja. A kisebb időegység (4-5 perc) azonosítására szolgál a „tyúkmonysültnyi idő”. 90 Nem írt pl. gyermek- és ifjúkoráról; iskolás éveiről; nem említette, hogy 1809-ben a csöglei nemesi felkelők közül is sokan hazaszöktek a győri csata után, s amikor július 2-án a vármegye felszólította őket, hogy térjenek vissza zászlóaljukhoz, fellázadtak. Fosztogattak, Papp György bíró házára törtek, s kirabolták, Bolla Pál községi elöljárót pedig kardjaikkal összevagdalták. Az okozott kár 235 forint 52 krajcárra rúgott. A haditörvényszék augusztus 27-én Téten hozott ítélete alapján Barcza Mihály gyalogos, Biró Ferenc lovas felkelőt főbe lőtték, további 16 személyt 3 havi börtönre büntettek. A lázadásról lásd VERESS D. 1986. 393-394. Az esperesi vizitációk az 1820-as évektől beszámolnak a közösségen belüli konfliktusokról, a pap és a tanító érdekellentéteiről, a presbitériumon belüli vitákról - Székely az egyházközségen belüli nézeteltérésekről sem ekkor, sem később nem tett említést. 28
