Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója Ezen esztendő nagyon essőssen kezdett lenni tavaszszal, úgy hogy Szigetibe kaszálni hajon lehetet és kellett menni, de a nyár annyira száraz volt, hogy Szigetiből is ki hordhattuk a’ szénáinkat a bozo- tunkon, ki vévén a kotsi határon levő részt, nagyobbára mind lábán maradt. A sássunk, szénánk, bükkönyünk szépen termet, és nagyon jó idő volt a takarításához, hanem sarju igen kevés, az is tsak a lapokon termett. A dolgos marha legeltetőnk nagyon szűkön volt ekkor, és igen korán ki fogytunk vég kép belülő, melynek fő oka a’ volt, hogy a rendetlenség következésébe a ló tsorda ejjel nappal rajta volt, noha az erdőnkön, mivel a többi tsordák a Szigeti főidre hajtattak, és a nyár utolya fele néha meg is ázott, több fü volt. Ekkor a gabona áro: ros, árpa 3 forint, 30 krajcár, a’ búza 5 váltó forint, ha nem a kővetkező tavaszra 2 váltó forintal és 30 krajcáral a búza és ros felyebb ment. A víznek és a bornak az érdemes őszve hasonlítása. Sok ezerek versezének, Sok pappirost rontának, Majd mindenről van már ének, Minden fűnek és fának, Menynek, főidnek, tengereknek, Nagy és kitsiny embereknek Oly barátja érkezett, A’ ki neki versezett. Áldott jó víz, még is téged Mindenik el felejtett. Pedig a’ te szívességed Mind azokkal sok jót tett. Valóba ki mondhatatlan, Hogy e’ milyen háládatlan, Még se voltál te soha Senkihez is mostoha. 177
