Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója Azon bus el szánással, hogy ott vesznek edgymással, A’ vitéz kis magyar tsoport igy törvén a’ viadalt Valóba meg érdemledte meg vivni a diadalt. De a’ magyar nemzet testét verő sorsnak tsapása Minden tagnak edgyenként is halálos el zusása. A’ sors eilen nints oltalom, sem elődte nints irgalom, Dörgő mérges forgása jónak rosznak romlása. Sulimánnak füleibe e’ hartz hamar el jutott, Harmad napra két annyi lett az ostromló törők ott. Mint ha Moháts hire veszne, ha ők itt nem győznének, Szörnyű dühös indulattal végső hartzot kezdének. Ellent álni a’ viharnak lehetetlen a magyarnak, A’ ki merre rest talált, ott kerüli a’ halált. Dobozi is lel veti hát magát paripájára, Feleségét háta megé veszi lova farára. Hazámnak itt halálommal semmi hasznot nem tészek, Mint sem törők fertője légy, inkább veled el veszek. Öleld által derekamat oly szorossan, hogy magamat Akar miként mozgassam, veled edgynek tarthassam, lm igy szollá bus, haragos és keserves hangzattal, A’ hölgy némán úgy tselekszik, remeg, halvány, mint a fal. Dobozi most sarkanytut ad terhelt paripájának, Hol van, a’ ki jó szerentsét nem kivánna utjának. Vágtat a’ ló, s a mint szaladt, a fa s bokor minden halladt. Vágtat elég sebessen, jaj, de még is felessen. Ott vágynak, kik nem nézhetik, hogy fejét és életét Edgy magyar is el vihessen s menekedő menetét A futónak el vághatni sok száz törők lóra kap, Edgy magyarra itt, ott immár húsz, harmintz is reá tsap. Mihály után leg több ered, őt le vágni száz kar mered. Jaj, ha győzi futással, ő két kínos halált hal. Mint mikor a’ nemes szarvas, kinek máskor porába 153
