Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
pápai, gróf Zichy Bódog vázsonyi és gróf Festetics Antal67 68 dégi földesurak és elvbarátaik jő pénzen fölvásárolták a voksokat, s így kiiktatták az ellenzék jelöltjét. Az első követi tisztet a konzervatív Zsoldos Ignác vármegyei főjegyző, a másodikat a szintén kormánypárti Sebestyén Gábor tiszti ügyész foglalhatta el. Hunkár megbuktatásában szerepet játszott, hogy korábban a vegyes házasságok ügyében a protestánsok törvényes jogai mellett kardoskodott. Mindezt azzal tetézte, hogy az 1839/40. évi országgyűlés által kinevezett folyamszabályozási választmány tagjaként olyan javaslatot tett, hogy az ország vízszabályozási költségeit a felsőklérus kirívóan magas jövedelmének korlátozásával kell előteremteni. A megyei konzervatív erők táborát képviselték a reformkori országgyűlések alsótábláján a veszprémi káptalan követei: Balassa Gábor (1832-1836), Bezerédy Miklós (1839/40, 1843/44), Ruszék József és Kéry János (1847/48) kanonokok, akik elsősorban a katolikus egyház és a nagybirtokosok érdekeit tartották szem előtt. Az utolsó rendi országgyűlésen Sárkány Miklós bakonybéli és Bresztyenszky Béla tihanyi apát szereplését az ellenzéki sajtó az ellenzék és kormánypárt közötti semleges, ,.közepes” zónában jelölte ki.69 A főrendi táblán 1847/48-ban a megyei egyházi birtokosok közül gróf Zichy Domonkos püspök és Bezerédy (Bezerédj) Miklós c. püspök, míg a világiak közül többek közt gróf Festetics Leó erősítette a kormánypárti tábort.70 A megyei politikai élet nagy erőpróbájára 1847 őszén került sor. Veszprém Vármegye alispánja, Rosos István 1847. szeptember 24. táján vette kézhez a hivatalos postával érkező, kőnyomatos sokszorosítással készült királyi meghívólevet, amely arra szólította fel a megye nemességét, hogy két követet küldjön a soron következő, november 7-re összehívott ,J<özországgyűlésre ”.71 Az V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király által aláírt meghívólevél azzal indokolta a rendi gyűlés összehívását, hogy a „dicső emlékezetű” József nádor halálával megüresedett nádori széket be kell tölteni, s emellett dönteni kell „az ország boldogságának nevelésére és a köz jó gyarapítására kívánt többféle nagyfontosságú intézkedésekről is. ”72 Veszprém Vármegye alispánja a szeptember 27-én összeülő vármegyei nemesi kisgvűlésen ismertette a tisztviselői karral a leirat tartalmát. A kisgyűlés - a jog67 Villax Ferdinánd (1784-1857) pápai származású cisztercita szerzetes. 1829-1857 között volt zirci apát. Működését egyháztörténeti szempontból Horváth Konstantin ismerteti: HORVÁTH 1930. 199., 206., 210., 212., 216., 252., 253. Villax Pápán született 1784. május 14-én, 1802-ben lett novícius, 1808-ban szentelték fel. utána az apátság plébániáin - Nagyesztergáron, Olaszfaluban, Magyarpolányban, Zircen, Tósokberénden - volt lelkész. Zircen halt meg 1857. szeptember 13-án. V. ö. SCHEMATISMUS 1942. 7., 196. M Mindhárom nagybirtokos uradalmak tulajdonosaként ismert. Az 1843-as választásokról HUNKÁR 1926. 355. 69 VAHOT 1848. 53. 70 Fogarasi Mihály szkodári, s Bezerédy Miklós (1793-1885) makáriai c. püspököt az ellenzékiek a következőképpen jellemezték 1848-ban: Mindkettő nagy hévvel s követelő hangon vívott a jó ügy ellen. VAHOT 1848.47. VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1847. november 7. közgy. Nr. 2019. 72 Uo.- 17
