Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
A megművelt földeken főként gabonát termeltek, az állattenyésztésben a ló és juh szerepe volt a meghatározó. A termést, állatokat elsősorban a közeli - győri, pápai, veszprémi, zirci és kisbéri - vásárokon értékesíthették.24 A meglévő gazdaság fenntartása, fejlesztése és gyarapítása jelentős tőkét követelt, melyet részben kölcsönfelvétellel fedeztek. 1830-ban még Hunkár adott kölcsön, a későbbiekben viszont ő kényszerült kölcsönök felvételére.25 A kölcsönügyletek az 1842. évi betáblázás szerint a következőképpen alakultak.26 3. sz. táblázat A Hunkár család adósságállományának alakulása (1835-1842) Sorszám Adós Adóslevél kelte Kölcsön ösz- szege (VFt) Kölcsönadó neve í. Hunkár Antal és felesége1835. 10.05. 1 000 Békássy Ignác 2. Hunkár Antal és unokaöcs1835. 10. 05. 2 000 Bókássy Ignác 3. csci Hunkár Mihály, Sándor1835. 10. 05. 1 000 Békássy Ignác 4. Hunkár Mihály, Sándor 1836. 01. 16.1 050 Békássy Ignác 5. Hunkár Antal 1836. 10. 30.1 750 Békássy Ignác 6.Hunkár Antal és unokaöcs-1836.10.30. 2.000Békássy Ignác 7. csei Özv. Szabadhegyi Jánosné Hunkár Johanna, Hunkár .->7 Antal és unokaöccsei" 1837 2.000 Nemesi Felkelői Pénztár Mindösszesen 10.800 A kölcsönfelvételről valószínűleg tudomást szerezhetett Milfajt Ferenc rablóvezér, aki bandájával 1836. december 8-án betört a szolgagyőri kastélyba, s a földesúr minden készpénzét (közel 7 ezer váltóforintot), fegyverét és ékszerét elvitte. A rablott holmiknak csak egy része került elő a banda elfogása után. Hunkár Antal birtokán okszerű gazdálkodást folytatott. A határ eltérő művelésű részeit árkolással védte a kártételek ellen. Több újítást vezetett be. Apja nyomdokain járva az ugart zabos bükkönnyel vettette be; a homokos talajt iszap és agyag ráhordatásával tette kötöttebbé és termékenyebbé. A rétek minőségét birkatrágyával 24 Hunkár veszprémi kapcsolatát bizonyítja pl., hogy 1833-ban 500 forintért vásárolja meg a város egyik lovát. VeML V. 102. a. Veszprém város tanácsi jegyzőkönyvei. 1833. Nr. 323. A családi iratokból később kiderül, hogy a lótenyésztéshez a kincstár bábolnai méneséből is szereztek be tenyészállatokat. A kapcsolat erősségét mutatja, hogy a XX. században méneskari tiszt is akadt a kérők között. “5 1830. augusztus 10-én Villax Ferdinand zirci apát 6 000 váltóforintot vett fel törvényes kamatra Hunkár Antaltól. VeML XII. 2. a. A Cisztercita Rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának Levéltára. Archívum vetus. Fase. C. Nr. 2277. Az 1835 1836. évi betáblázások: VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1842. február 7. közgy. Nr. 808. “7 A Szabadhegyi János és testvére, Szabadhegyi Pál 2000 váltóforintos tartozásának és kamatainak ténylegesen egyhatoda esett együttesen az özvegyre, Hunkár Antalra és unokaöccseire. VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlési iratai. 1837. december 11. közgy. Nr. 2417. Szabadhegyi András Hunkár Johannának volt a férje, Szabadhegyi Pál Honorata lányának pedig Hunkár Mihály volt a férje.
