Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Bevezető. Hunkár Antal pályafutása

javíttatta, tölgyerdőt telepíttetett, halastavat létesített.28 A tűzveszély megelőzése érdekében a szérűt a pajtától távol jelöltette ki. A tagosítás szükségességét hirdette, s maga készített tervezetet az egyik puszta (Börcsháza) tagosítására. Ha szükségesnek ítélte, a vármegyét is megkereste. Például akkor, amikor a Ba­kony lejtőinek eróziója komoly károkat okozott a rédei, varsányi határban, amely az utakat is nehezen járhatóvá tette. 1842-ben a nyeszkenyei út kiigazítását, rövidíté­sét, s részben másutt történő kijelölését javasolta a vármegyének.21 1839-ben írás­ban kérte a szolgagyőri, nyeszkenyei és börcsházi puszták vadásztilalom alá helye­zését, melynek a járási szolgabíró eleget is tett.30 Üres óráit folytonos önképzésre, olvasásra, régiségek gyűjtésére használta fel. Már pesti évei alatt előfizetett a Tudományos Gyűjteményre.31 1821-1822-ben személyesen megismerkedett Kisfaludy Károly Auróra-körével, a magyar írók szí- ne-javával, hiszen Kisfaludy ekkoriban nála lakott.32 Folyamatosan gyűjtötte a könyveket, s ezért gazdag könyvtárra tett szert. Könyvtárszobáját feltehetőleg a kastély emeletén alakította ki, ahol a „régiségeket”, régészeti leleteket is őrizte.33 Sajnos, könyvleltára nem maradt fenn, így közelebbit nem tudunk a könyvállo­mányról, mely a klasszikus latin-görög szerzők mellett felölelhette a reformkori gazdasági-politikai műveket, továbbá a jogi szakirodalmat, történeti műveket, még­hozzá több európai nyelven. A könyvkiadást maga is támogatta. 1839-ben Orosz József kiadványt tervezett, melynek bevételéből a dunai árvízkárosultakat kívánta segélyezni. A kötetre Hun­kár Antal táblabíró és unokaöccse, Hunkár Sándor „törvénygyakorló” (jurátus) is előfizetett. A kiadvány végül a kellő számú előfizető miatt nem jelent meg.34 Ér­deklődését, olvasás iránti kedvét idősebb korában sem vesztette el.35 A folyamatos önműveléssel, a múlt értékeinek megbecsülésével és tudatos gyűjtésével vagy a teázás szokásával36 a polgári értékeket közvetítette a paraszti környezet számára. “8 A haltenyésztést a birtok későbbi gazdái is folytatták, ennek köszönhetően ma a kastély alatti völgyben két horgásztó szolgálja a keréktelekiek és környékbeliek kikapcsolódását. ‘9 VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1842. május 2. közgy. Nr. 1750. 30VeMLIV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1839. július 1. közgy. Nr. 1255. 9 A Tudományos Gyűjtemény előfizetői közé tartozott az indulástól kezdve: így pl. 1817-ben, 1818-ban. 1820-ban, 1821-ben és 1822-ben. '*■ Kettőjük kapcsolatáról lásd PAJOR 1895., illetve Hunkár jelen kötetben közölt 1842. évi levelét, melyet Schedel (Toldy) Ferenchez írt. 33 RÖMER 1860. 101-102. 34 VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi kis- és közgyűlésének iratai. 1839. április 23. kisgyűlés Nr. 653. ” 1860-ban előfizette Römer Bakonyát. RÖMER 1860. 211. 36 RÖMER 1860. 102. — 12 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom