Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

ges vén idegen, midőn a magunk emberségéből is megverjük a németet! Ennek orvoslása végett kiment ugyan Debreczenbül Kossuth a hadsereghez, de ha Dem- binszkynek mindnyája ellensége volt, nem tudott mást tenni, hanem az öreget ma­gával visszavinni és a vezérséget Görgeyre bizni. Mi ugyan azelőtt Debreczenben egész télen át nagy félelemben éltünk, mert le­hetetlennek gondoltuk, hogy a német erős hadsereg egyenesen le ne jöjjön Debreczenbe, akkor nem tudtunk volna hová menni, az ország gyűlése szétszalad, a bankógép dolgozni megszűnik, és igy vége lett volna mindennek, mert nagy ba­junkra Schlick471 semmivé tette Mészáros tábornokunkat, és csak Klapka tudná megakadályozni, hogy szét nem vernek Debreczenből. De aztán Guyon alatt bevet­ték Szepességben ama hires branyicskói passust472, Bem Erdélyből ugyan kiverte Urbánt, de Puchnerrel még nehéz munkája volt, és csak ilyen körülmények közt fogta fel a kormány azon eszmét, hogy a németet csak összpontosított erő képes kiverni az országból. S eszerint a Bánát- és Bácskaságból a sereget felhozta, enge- met pedig Szegedre küldött, annak védelmére és az ottani héjányok elhárítására. Nagyváradon pedig ezalatt 2000 ember tüzér és másféle lőszert készített, úgy­mint lőport és töltéseket készítének, ágyút öntőnek, czindert, kapslit473 hasonlóké­pen ama hires Lukács Jenő474 ezredes475 vezénylete alatt, mégis egy másik Lukács felvigyázata alatt sok száz szabó, csizmadia, szíj- és kerékgyártó dolgozott oly pontosan, miszerint a kormány bízvást számíthatott, hogy egy hét végével egy egész zászlóaljnak minden készülete megvolt. így egyszer Klapkának küldőnek az alföld­ről egy' akkor felállított zászlóaljat. Ennek kelle menni felfelé a maga ruhájában, azalatt az egész adjustirung476 megkészült Váradon, hamar szekerekre rakatván ezek a sereget egy pusztán utolérte, és egyszerre ott magára vévén a mondurt és más eszközöket fel vala szerelve a zászlóalj. Csakis igy lehete tuna roppant magyar hadi erőt előteremteni, mert szegény hazánkban akkor minden erő az intelligentia és művészet egy testtel, egy lélekkel összeforrottanak a német rabságbóli felszaba­dítására. Engemet azomban január derekán Szegedről visszahívlak, és 4000 forintnyi fi­zetéssel kineveztek egyik országos kegyelmezési főbírónak, és helyettem lön gróf Battyány Kázmér477 tábornoki hatalommal felruházva oda küldve. A kormány pe­dig fáradhatatlan vala a katonaság felszerelésében, míg csakugyan márczius elején feltűntek ama elhatározó napokon, melyeken a inagy'ar erő megdöntő a németeket. Ily alkalommal tüzérjeink oly ügyesek valának, hogy már Kápolnánál mondák a németek: „Bizony könnyű a magyar sorsa, midőn mind francia tüzérekkel van ellátva ágyúja!” így Szolnoknál a veres sapkások Damjanich alatt szabad kézzel 171 Schlik, Franz gróf (1789-1862) cs. k. altábornagy, hadtestparancsnok. 472 passus (latin) = hágó 473 Kapsel (német) = gyutacs, lökupak 474 Lukács Dénes (1816-1868) honvéd ezredes, 1849. május 28-tól a honvédtüzérség tóparancsnoka Nagy­váradon. BONA 1987. 225. 475 Helyesen Dénes. 476 Adjustierung (német) = egyenruha, felszerelés 477 Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) nemzetőr ezredes, 1849. február 12-től Bács megye teljhatalmú kormány- és népfelkelési biztosa, május 2-töl a Szemere-kormány külügyminisztere. BONA 1987. 345-346. — 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom