Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

legényemmel a ménfői korcsmához. Itt adtak egy kis kenyeret cs egy pohár bort. de a tetüket sétálni látván magamon még a hideg is borzogatott, mert se megfogni, még vakaródzni sem bírtam, még pedig az ülepemen kelés is volt, és az ütközet alatt golyót vevék a számba és azt kinőni között laposra rágtam, mert ki tudná ma­gát olyankor beteggé jelenteni, midőn a haza veszedelmén segitni lehet. IV. 15 júniusban délután Ménfőről megindultam a két hevesi legénnyel Pápa felé. Egyike nagyon mulatott, mert homlokon sebesülve lévén, azt nagyon fájlalta, és mindég egy egri káptalanbélit szidott, ki őt mint boldogul élő szücslegényt pénzzel és azon Ígérettel, miszerint imádkozni fog érette, hogy a fegyver ne fogja, reávette a katonai szolgálatra és ime most hogyan járt. midőn az otthon jól eszik és iszik. És midőn hozzátevém: ő pedig most mint szűcs milyen csávába került, melyben még bőrét is meglikasztották, és akkor éppen igen nagyon szidta papjának a reverendás lelkét. Amint mi igy balingánk, utólér három-négy lovasszekéren ama 3 orvos, kik tegnap délután sebeimet bekötözték; minthogy nem tudták, hová lettem, igen örül­tek e találkozáson, fel is ültettek azonnal egyik kocsis mellé. És ekkor, amint a deszkára keményen leültem, elpattant a kelés, és nagyon megenyhültem, de a sok csúnyaság elfolyván a'fehér ruhán az később megszáradott és igen alkalmatlan lön. Minden szekéren külön vive egy generálist és két ezeredest, nagyon sebesülte­ket, az első még azon cstve meghalt, de az egyik ezeredesen nyílt seb nem vala. hanem mint az óra-pendulum,239 úgy járt a feje szüntelen jobbról-balra, reszketve és mindég azon káromkodott, miszerint ő már 20 éve szolgál, soha olyan fegyvert nem látott, amilyennel nyakszirten úgy megütötték, mint egy ökröt, és azólta rette­netes fájdalmakat szenved. Mert egy insurgens fokossal ütötte nyakszirten, ki alig­ha nem alföldi bicskás volt, mert amint panaszkodott: ils rne voulaient tuer comme un boeuf240. De erre csakhamar eső lévén, az orvosok Szemerére behajtattak a szárazra, kér­vén engem, minthogy tudok velők beszélleni, szereznék nékik jó szállást. Ugyanak­kor özvegy báró Geney generálisáé Szemerén Török János241 győrmegyei alispánvtól birt egy portiót arendában. ennek gazdáját, egy volt győri lakatos mes­tert, Gsclnvind nevűt, jól ismértem, tehát az első szekéren ülve abba az udvarba behajtattam. A generálisné ugyan Győrött volt, de Gsclnvind, aki lakatos korában szegény atyámnak sokat dolgozott, amint nevemet mondám, mindent elkövetett, hogy a franciák jól elláttassanak és vacsora is jó készüljön. Amint is mindenek előtt Török vice-ispánnénak hirt adott, ennek csákómat, mely igen öszve van vagdalva, átadóm, * 40 órai liga (latin) 40 Úgy akartak levágni, mint egy öklöt, (francia) “4l Török János 1X16-1821 között volt Győr vm. másodalispánja. GYŐR VÁRMEGYE 378. — 65 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom