Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
székesfehérvári építőmester irányításával - meg is indultak a börtön átépítési munkái, melyek azonban 1848-ban elakadtak, 1849-ben szüneteltek, s csak a neoabszolutizmus éveiben fejeződtek be.53 Hunkár tevékenyen részt vett a kulturális és közhasznú egyesületek életében, s támogatta a civil szférát. Választmányi tagként szerepet vállalt a Veszprémi Olvasótársaság (1841-1844) vezetésében, elnökként irányította a Veszpréin-Gvőri Aga- rászegyletet (1842), amely az ugodi Bakonyban tartott nagy vadászatokat. 4 Az egyesületet alkotó két megye nemessége az 1830-40-es években élénk társadalmi életet élt az ugodi gyógyfürdőn vagy a pápai kaszinóban.55 1842-ben 5 ezüstforint értékű részvény vételével lett tagja a Szederfa Tenyésztési Egyesületnek. A társasági életnek politikai jelentőségre szert tett része volt a fürdőélet, amelynek országos központja Balatoníüred volt. Nemcsak Deák Ferenc, hanem Hunkár Antal is felkereste Füredet az 1836-os idényben, s azt követően rendszeresen.56 A zalai, somogyi, veszprémi és pesti ellenzék jeles személyiségei közül sokan előbb a fürdőhelyen ismerték meg egymást, s csak azután találkoztak az országos politikai színtéren.57 A veszprémi és zalai ellenzék közti személyes kapcsolatokat fölerősítette, hogy Deák Ferenc két sógora, Oszterhuber József és Ferenc is Veszprémben éltek, akiket Deák számos alkalommal meglátogatott. Oszterhuber Józsefet gróf Zichy István főispán 1837-ben nevezte ki táblabírónak,58 így Hunkárral és elvbarátaival a megyegyűléseken és a veszprémi kaszinóban is találkozhatott. A személyes levelezés mellett a vármegyék egymás közti hivatalos levelezése is a kommunikáció elengedhetetlen eszköze volt. Összefoglalva: azt lehet mondani, hogy Hunkár Antal széles körű közéleti tevékenységet fejtett ki, amely sok időt igényelt, de erkölcsi, s áttételesen anyagi haszonnal is járt. A szűkebb régióban és országosan is ismert liberális politikussá vált, aki tehetségét az ország, kapcsolati tőkéjét unokaöccsei vármegyei karrierjének alakításában tudta hasznosítani. 53 Újházi László komáromi kormánybiztos 196/1849. (VI. 20.) sz. megkeresésére a megye június 25-én az építőmestert a komáromi várerődítési munkálatokhoz küldte. VeML IV. 101. a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyve. 1849. Nr. 662. 54 HUDI 1986. 456., 472. 55 JAKAB 2001.43-44. 56 Hunkár 1836-ban az apátsági vendéglőben szállt meg. VeML XII. 4. b. A Bencés Rend Tihanyi Apátságának Levéltára. A balatonfüredi íürdöhelyi iratok; savanyúvizi számadások, 1836. Deákról KATONA 2003. 2-3. ^ Deák bizonyíthatóan 1836-ban jött Füredre, s azt követően rendszeresen visszatért ide. Vő. KATONA 2003. 5S VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye tisztújítási jegyzőkönyve. 1837. szeptember 28. Nr. 2001. Oszterhiieber (Oszterhuber) Józseffel egyidőben nevezték ki táblabírónak pl. Rosos István későbbi alispánt és Stettner György pápai jogászprofesszort. Oszterhuber csak a következő, december 11-én megtartott közgyűlésen tette le a hivatali esküt. Uo. 1837. Nr. 2416. Deák Ferencet az országgyűlési követi pályán szerzett érdemeiért az 1840. augusztus 3-án megtartott közgyűlésen nevezte ki a főispán táblabírónak. Uo. 1840. Nr. 1659. Oszterhuber József 1836-1840 körött biztosan Veszprémben élt, Oszterhuber Ferenc 1835- töl peremartoni plébános, 1850-től veszprémi kanonok-plébános. 15 —
